A feldolgozóipari cégek borúlátását tükrözi, hogy megtört a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúraindexének eddig emelkedő trendje: januárban a mutató 32 pontra csökkent az októberi 37 pontról.
Az átlagnál jóval optimistábbak az építőipari vállalkozások, valamint a szolgáltatásban tevékenykedők (40, illetve 39 pont), a kereskedelmi cégek hozták az átlagot, míg a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek +27 pontjukkal nagyot rontottak az egyenlegen. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 10 pontos emelkedés tapasztalható, míg az ipari cégek körében 7, a kereskedelemben pedig 12 ponttal csökkent a konjunktúramutató értéke, ami nem meglepő a kormány antiinflációs intézkedései fényében, amely épp a kereskedőket sújtja.
A 350 cégvezető a legnagyobb, 17 pontos romlást a beruházásokkal kapcsolatban jelezte, vagyis azzal számolnak, hogy a koronavírus válság nyomán a cégekre hullott kormányzati és jegybank pénzeső lezárultával már kevesebb fejlesztésre nyílik lehetőség, így végső soron a gazdasági növekedés is lassul. Ez utóbbi nem feltétlenül rossz hír, hiszen a magyar gazdaság az elmúlt egy évben túlfűtötté vált, amit az egyensúlyi mutatók, mint az infláció, az államháztartási hiány, illetve a folyó fizetési mérleg romlása is jelez.
A 2022. januári adatok alapján a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi rendelésállomány, az üzleti helyzetük, a jelenlegi- és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása és a várható kapacitáskihasználtság szempontjából a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. Viszont a kis- és középvállalkozások látják pozitívabban az elmúlt féléves és a várható termelési szintet, a várható üzleti helyzetet és a beruházások várható szintjét a nagyvállalatokhoz képest, vagyis a beruházásokkal kapcsolatos visszafogott várakozások ellenére továbbra is kedvező üzleti környezetre számítanak.
