politika;Emmi;beadvány;tanársztrájk;

- Visszavett az arroganciából az Orbán-kormány, már nem vádolja pártpolitikai célokkal a sztrájkoló pedagógusokat

A Népszava megszerezte a pontosító beadványt.

Mégsem vádolja „pártpolitikai tevékenység támogatásával” a január 31-ei tanársztrájkot szervező pedagógus érdekképviseleteket az Orbán-kormány - derült ki a Népszava által megismert újabb bírósági iratokból. A Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nyújtott be hiánypótlást a múlt héten beadott fellebbezési kérelmük pontosítására.  

A szaktárca az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék január 28-ai döntését fellebbezte meg, amely jogszerűnek mondta ki a múlt hét hétfőn megtartott kétórás figyelmeztető sztrájkot, amelyben mintegy 26 ezer pedagógus és oktatási dolgozó vett részt (lásd keretes írásunkat). A másodfokú eljárásban az Emmi továbbra is azt kéri, az Ítélőtábla mondja ki, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett munkabeszüntetés jogellenes volt; fellebbezésükben ezt azzal is igyekeztek alátámasztani, hogy a sztrájknak “pártpolitikai céljai” voltak.

Indoklásuk szerint egy, a kormánymédiában megjelent szakszervezeti levélben a PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága először kék szalag viselését ajánlotta a sztrájkolóknak, ami az Emmi szerint “nem kétségesen egy politikai párt szimbóluma”. Az ellenzéki összefogásra és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltre gondolhattak, aki szintén kék szalagot visel. Az Emmi egy egész oldalon keresztül magyarázta, miért kellene a sztrájkot a bíróságnak is “politikai akcióként” értelmeznie. Azt egy mondat erejéig sem tartották fontosnak megemlíteni, hogy a kék szalag egyébként évtizedek óta a szolidaritás jelképe szakszervezeti körökben.

Pontosító beadványukban végül visszavonták a politikai vádaskodást: a bíróságot arra kérik, hogy a pártpolitikai tevékenység támogatásával kapcsolatos hivatkozásokat „figyelmen kívül hagyni” szíveskedjen.

Nem ez az első eset, hogy az Emmi visszavonulót fújt a sztrájkkal kapcsolatos eljárásban.

Mint a Népszava megírta, elsőfokon még a szakszervezetek bérkövetelését is jogellenesnek tartották, legalábbis ennek megállapítását kérték a bíróságtól. Másodfokú beadványukban ezt már nem kérték. A pedagógusok bérrendezési igényeit egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is jogosnak nevezte.

A minisztérium eddig azt is határozottan állította, addig nem tűzik napirendre a további sztrájkbizottsági tárgyalásokat, amíg a bírósági eljárás le nem zárul. E tekintetben is meggondolták magukat: már most pénteken tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetekkel, akik március 16-ára határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal.

Gulyás Gergelynek nem szóltakA következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést tervezünk, és ehhez jönnek még a nemzeti források – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozott a Demokrata hetilapnak. A pedagógusok sztrájkját ugyanakkor továbbra is politikai akciónak tartja.
PSZ: 26 ezren sztrájkoltakMintegy 26 ezer pedagógus, oktató és oktatási dolgozó vett részt a január végi kétórás figyelmeztető sztrájkban a szakszervezetek végleges összesítése szerint - közölte a Népszavával Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, nemcsak a köznevelésben, hanem a szakképzésben dolgozók közül is többen csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.

A saját zsebre dolgozó és az érdekeit mindenek fölé helyező politikai és gazdasági elit megjelenése soha nem látott méreteket öltött az Európai Unióban – áll egy jelentés-tervezetben, amely a többi között adatelemzéssel és feketelistával küzdene az oligarchák ellen.