Ne feledjük, a háború őrültség! - figyelmeztetett audienciáján Ferenc pápa, aki szerint imádkozni kell, hogy a normandiai formátum szerinti (az orosz és az ukrán fél között német és francia közvetítéssel zajló) tárgyalásokkal enyhíthető legyen a feszültség és háborús fenyegetés.
Ugyancsak a békéért való imádságot sürgette Szvjatoszláv Sevcsuk érsek, az ukrán katolikus egyház feje, aki kijevi látogatásra hívta meg a pápát. Jóllehet katonai értelemben ma is jogos Sztálin egykori felvetése, miszerint hány hadosztálya is van a pápának, Ferenc kiállása politikai és érzelmi muníciót szolgáltat a régiónak: Ukrajna nyugati része, Lengyelországhoz és Litvániához hasonlóan katolikus többségű és vallási értelemben évszázadok óta szemben áll az orosz pravoszláv vonallal.
A csütörtökön kezdődő, tíz naposra tervezett közös hadgyakorlat miatt Belaruszba érkezett Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és vele számos tábornok. Nyugati hírszerzési adatok szerint az elmúlt hetekben mintegy 30 ezer fős orosz haderő települt Belaruszba, ahol az ukrán határ mellett harckocsizó és tüzérségi alakulatokat vontak össze, ide települt két Sz-400-as rakétákkal felszerelt légvédelmi zászlóalj, a belarusz katonai repülőterekre pedig 12 SzU-35-ös orosz vadászgép érkezett. A gyakorlat során egy NATO-országból érkező támadás elhárítását fogják szimulálni. Geraszimov szerint erre az Oroszországot és Belaruszt érő „példátlan, minden eddiginél nagyobb biztonsági fenyegetés” miatt van szükség.
Alighanem ugyanez a logika magyarázza, hogy a Fekete-tengeren orosz haditengerészeti gyakorlat kezdődik az ukrán partok közelében, amelyre hat, a Balti-tengerről átvezényelt hadihajó is érkezett. Nyugati katonai szakértők emlékeztetnek rá, hogy a Krím 2014-es megszállása előtt is hadgyakorlattal magyarázták az orosz csapatösszevonásokat, Kijev pedig mindössze 100 kilométerre fekszik Belarusz határától.
Az ukrán hatóságok előszeretettel mutatják meg a Kijevben és más nagyvárosokban kiképzésen áteső önkénteseket is, akik orosz megszállás esetén ellenálló osztagokban folytatnák a harcot.
Mindez nem látszik igazolni Emmanuel Macron francia elnök viszonylagos optimizmusát, miszerint „közös szándék” lenne a 2014-15-ös minszki tűzszüneti megállapodások betartására. A vele és Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott keddi berlini találkozója után Olaf Scholz német kancellár a korábbiaknál fenyegetőbb tónusban beszélt a lehetséges forgatókönyvekről. Mint mondta, Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának újabb megsértése elfogadhatatlan kenne és messze ható politikai, gazdasági, sőt, stratégiai következményekkel járna Oroszország számára.
A háború azonban nem csak Ukrajnának és Oroszországnak okozna súlyos károkat. Az Európai Központi Bank felszólította az európai pénzintézeteket, hogy készüljenek fel egy esetleges orosz kibertámadásra. A Reuters értesülése szerint a bankok ennek megfelelően szimulációs gyakorlatokkal igyekeznek megelőzni a számítógépes rendszereikbe való külső behatolást. További kockázatot jelent, hogy az amerikai CNBC tévé által idézett piaci szakértő szerint háború esetén a kőolaj hordónkénti ára azonnal legalább 120 dollárra szökne fel a jelenlegi 90-ről, ami már így is jóval magasabb az év eleji 80-nál. Vagyis a benzin ára pillanatokon belül soha nem látott magasságokba kúszna egész Európában.
