A Bizottság egészen példátlan módon hozzálátott, hogy sokmilliós adósságot hajtson be az egyik tagállamon, nevezetesen Lengyelországon, miután az nem volt hajlandó megfizetni az Európai Bíróság által kivetett bírságot. Mi több, jelenleg is azt hangoztatja, hogy minden eszközzel igyekszik meghiúsítani az eljárást. Ebben a szakaszban az összesen 68 millió euró első részletéről van szó, ami a múlt szeptembertől kezdve alig egy hónap alatt jött össze, miután a lengyel kormány az EUB verdiktje ellenére sem zárta be a cseh határ mentén lévő turnówi lignitbányát és ezért az EU legfelsőbb bírósága napi félmillió eurós büntetéssel sújtotta.
Varsó ugyan a múlt héten végre megállapodásra jutott a kérdésben Csehországgal, ám Brüsszel azt mondja, hogy ő erre nem lehet tekintettel, neki az előírások értelmében le kell vonnia az adósságot a Lengyelországnak járó uniós támogatásokból. Ezért 10 munkanapon belül leemeli az esedékes összeget. Egyébiránt a lengyel vezetésnek még rendeznie kell azt is, hogy napi 1 millió euró megfizetése terheli, amiért mindezidáig nem oszlatta fel a Legfelső Bíróságon az engedetlen bírák móresre tanítása céljából létrehozott Fegyelmi Kamarát, noha az Európai Bíróság arra is kötelezte.
Mivel Orbán Viktor a válság csúcsán is Putyin társaságát kereste, a cseh és szlovák diplomácia vezetője hagyta a csudába a visegrádi együttműködést, és az osztrák külügyminiszterrel közösen fejezte ki szolidaritását Kijevben. Schallenberg az úton azt hangsúlyozta, hogy be kell tartani a nemzetközi jogot. Egyben megerősítette, hogy Ausztria minden szankciót támogat, még ha egy-kettő netán fájdalmas is lesz számára. Jelezte, hogy kormánya 2,5 millió eurós humanitárius segélyt készül adományozni Ukrajnának.
Bírálta az orosz fenyegetőzést, továbbá hogy Moszkva a maga számára igyekszik kicsemegézni az európai biztonsági rendszert. Ezzel együtt még bízik a tárgyalásos rendezésben. Ugyanakkor nem foglalt állást egyértelműen az Északi Áramlat 2 kapcsán. Megismételte viszont, hogy a vadonatúj gázvezetéket és a SWIFT nemzetközi bankközi elszámolási rendszert ki kellene hagyni a megtorló intézkedések célpontjai közül.
Lengyelország arra készül, hogy akár egymillió menekült özönlik a területére, ha Oroszország megindítja az inváziót, csak éppen szakértők szerint ekkora tömeg fogadása meghaladja az erejét. Ráadásul ez esetben nem kétséges, hogy az érintettekre vonatkozik a Genfi Egyezmény, azaz mint az illetékes belügyminiszter-helyettes közölte, segítséget kell nekik nyújtani és a hatóságok azt meg is adják nekik.
A gondok azonban ott kezdődnek, hogy összesen 2 ezer hely van az erre a célra szolgáló szállásokon. Az egyik civil szervezet szerint a hatalom ilyen körülmények között felelőtlenül ígér támogatást. Lengyel földön egyébként már most több mint egy millió ukrán tartózkodik, ők a jobb élet reményének érkeztek és mára nagyrészt beilleszkedtek. Ha most még újabb százezrek követik őket, azzal a lengyel vezetés nem képes megbirkózni – véli a volt kijevi lengyel nagykövet. Akik jönnek azok tele lesznek rémülettel, biztonságra vágynak, ezt Lengyelország egymaga nem tudja megadni nekik.
Tavaly az év első 9 hónapjában összesen 5200-an kértek menedéket, többségük afgán és belarusz volt, és csupán 200 ukrán. Az UNHCR jelezte, hogy készen áll segíteni, ha Varsó kéri, de a nemzetközi szabályok értelmében a lengyel félnek fel kell dolgoznia a kérelmeket, és ehhez más államokhoz is támogatásért kell folyamodnia.
A Human Rights Watch illetékese ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az eddigiek semmi jót nem ígérnek arra az esetre, ha megindul a migránsáradat.
Paul Lendvai bármennyire is elkoptatottnak tartja a „történelmi „ jelzőt, úgy véli, hogy semmi mással nem lehet pontosabban jellemezni a Putyin és Hszi által Pekingben bejelentett összefogást. Mert annak célja, hogy új világrend váltsa le az USA által vezetett Nyugatot. A kiadott, meglehetősen agresszív hangvételű közlemény fenyegető üzenet a két autokrata részéről. De hát országukban kizárólag ők hozzák a döntéseket.
A két diktatúra szégyentelenül az egyetemes demokratikus értékek képviselőjének tünteti fel magát és azt hangoztatja, hogy meg akarják védeni országukat, nehogy bárki beavatkozhasson a belügyekbe, a NATO-t pedig arra szólították fel, hogy adja fel ideologizált hidegháborús próbálkozásait. Szemükben a Nyugat megosztott, dekadens, az Egyesült Államokat megbénítja belpolitika. Vagyis itt az alkalom, hogy így vagy úgy, de Tajvant és Ukrajnát ismét betagolják az érdekövezetükbe.
A világ aggasztó fordulathoz érkezett, ám közben felcserélődött a szerep Moszkva és Peking között. Immár Kína az erősebb hatalom, az orosz gazdaság vásárlóerő paritáson számítva, illetve a GDP alapján csupán hatod akkora teljesítményre képes, mint a kínai Ez azonban egyáltalán nem csökkenti azt a veszélyt, amit a két állam jelent a világ számára.
Az olimpia kapcsán Kína megmutatja a világnak, milyen is amikor egy állam totális megfigyelést vet be polgárai ellen, és a magyar, illetve lengyel Pegasus-botrány azt bizonyítja, hogy bizonyos országokban van fogadókészség az ilyen módszerekre. A két ország példája azt igazolja, hogy meglehetősen simán lehet átlépni a demokráciából az autokráciába.
Peking nem csupán félelmeket kelt Európában, a rendezés csodálatot vált ki, a döbbenet azonban jóval általánosabb. Hiszen a hidegháború vége óta most először bukkan fel egy ideológiai alternatíva a nyugati demokráciával szemben, amely ráadásul gazdaságilag sikeres. A Kommunista Pártnak sikerült leválasztania egymásról a jólétet és a szabadságot, ennek megfelelő a vendéglátók magabiztossága.
Itt a jövő önkényuralma mutatkozik be, a hightech megfigyelés rendez világkiállítást. Kína már igen közel jutott Orwell világához. Mindenütt kamerák és arcfelismerők vannak. A német Kalózpárt EP-képviselője arra figyelmeztet, hogy a tapasztalatok nyomán európai biztonsági szolgálatok is használhatónak vélhetik a „Nagy testvér figyel”- metódust.
Akkor most az orosz elnök erőmutatványt adott elő, vagy csak tényleg tartott a Covidtól, amikor pár napon belül több külföldi tárgyalópartnerét is egy végeláthatatlan asztal mögé ültette? Mindenesetre feltűnő volt a fizikai távolságtartás, amikor a magyar erős embert, legszorosabb uniós szövetségesét látta vendégül, de ugyanez a sors jutott az iráni államfőnek is.
A londoni University College egyik orosz ügyekben járatos professzora szerint a gesztus mögött egyértelműen az van, nehogy Putyin megfertőződjön, mert nincs senki, aki a helyére léphet, amíg ő lábadozik, arról nem is beszélve, ha meghal. Ezért a politikus egészsége nemzetbiztonsági kérdés. Mások szerint viszont az aggályokat nem kell komolyan venni, hiszen többször is látni lehetett munkatársai körében, sőt a pekingi olimpián sem viselt maszkot.
Egy amerikai elemző szerint Macron azért kényszerült a hosszú asztal mellé, hogy kényelmetlenül érezze magát, és hogy lássa: ki a főnök. Putyinnál a lényeg, hogy idegesítse a másikat, mert az állami vezetők nincsenek hozzászokva az ilyen bánásmódhoz. És sokszor be is jön neki.
A lengyel Pegasus-botrány nyomán az EU nem tud kitérni a feladat elől, hogy korlátozza a tagállamokban a kémprogramok használatát – állapítja meg a Stanford Egyetem internettel foglalkozó központjának nemzetközi politikai igazgatója. Felidézi, hogy a Bizottság már több szerződésszegési eljárást is indított Varsó ellen a jogállami aggályok miatt, és mintha ez nem lett volna elegendő, jött a hír, hogy a hatalom ellenzékieket figyelt meg. Így az uniónak sürgősen cselekednie kell, hiszen itt a lengyel kormány egy digitális határt lépett át.
Bírák, újságírók, ellenzéki vezetők és jogi képviselőik készülékét hackelte meg a 3 évvel ezelőtti választási kampány során. Bár most a hatalom azt állítja, nem szegett törvényt. Persze könnyű kijelenteni, hogy aktivisták vagy újságírók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ilyen alapon meg lehet kapni az engedélyt a titkos művelethez. Ám ezt az ördögi kört meg kell szakítani, mert a jelenlegi közösségi szabályozás messze nem eléggé szigorú.
Egyelőre azt sem tudni, mely európai kormányok használnak ilyen programot. Lehet, hogy a többiek nem fognak örülni neki, ha a lengyel ügy miatt színvallásra kényszerítik őket. De az egyik lengyel civil szervezet képviselője arra figyelmeztet, hogy a bírák jelenleg nem ellenőrizhetik, vajon a titkosszolgálatok nem élnek a vissza a jogukkal. A gyártó NSO pedig nem tudta kivédeni, hogy termékét Magyarországon, Lengyelországban, de még odahaza is ne alkalmazzák a hatalom ellenfeleivel szemben. A történteknek azonban tanulságul kell szolgálniuk egész Európában.
Németország első számú virológusa kitart amellett, hogy a járvány kórokozója természetes úton keletkezett, bár azért egy-két dolgot nem lett volna szabad csinálni az inkriminált vuhani laboratóriumban. Droste, a berlini Charité kórház osztályvezetője szerint tudományos adatok nem támasztják alá, hogy a vírus kísérletezés közben szabadult volna ki. Inkább köztes gazdaállatokban mutálódott és úgy ugrott át az emberre.
Az viszont még őt is meglepte, hogy nemrégiben kiderült: egy amerikai civil szervezet támogatásával a kínai szakemberek Vuhanban egy új géntechnika segítségével denevérekbe új tüskés proteint ültettek be. Az így létrehozott vírusok sokkal jobban szaporodnak. De ilyesmit csak akkor lett volna szabad csinálni, ha már minden más lehetőséget kipróbáltak, ám akkor is kizárólag úgy, hogy ne lehessen belőle semmi gubanc. Pl. hogy eltávolítják az örökítő anyagból azt a gént, amely a terjedésért felel.
Azaz a kínaiak olyasmit csinálnak, amit lehet veszélyesnek minősíteni, de ez nem jelenti, hogy onnan indult a vírus. Lehet persze, hogy másutt is dolgoznak ugyanilyen programon. De hogy pontosan mi történt, ahhoz politikai akaratra volna szükség a kínai állam részéről.
