Ritkán fordul elő az, hogy egy apostoli nuncius nyíltan beleszól az adott ország katolikus egyházának történéseibe, most mégis ez történt Németországban. Nikola Eterovic érsek, apostoli nuncius arra szólította fel a német egyház képviselőit, hogy reformtörekvéseik során tegyenek különbséget a parlamenti eljárások és a szinodalitás között. Ez utóbbi igen közel áll Ferenc pápa szívéhez, közölte a Frankfurt am Mainban tartott közgyűlésen. „A zsinati egyház megköveteli mindenki részvételét, de nem szabad egyenlővé tenni a parlamentarizmussal, hanem a Szentlélek ajándéka, amelynek középpontjában Isten Igéje áll” – fogalmazott a Szentszék diplomatája. Mit is jelent ez esetben a parlamentarizmus? Elsősorban azt, hogy a világi hívek is komoly beleszólást követelnek maguknak a katolikus egyház ügyeibe.
Németországban az egyház reformfolyamatát szinodális útnak nevezik. A többnapos frankfurti tanácskozáson olyan reformprogramot fogadtak el, amely aligha nyerte el a Vatikán tetszését. Rendkívül előremutató javaslatokat fogadtak el, olyanokat, amelyekről még a lehető legóvatosabb vita zajlik a katolikus egyházban, de előrelépés nem történt.
A tanácskozáson nagy többséggel fogadták el egyebek mellett a cölibátus enyhítésére irányuló kezdeményezést. A németországi katolikus egyház vezetőit ebben felszólítják arra, ennek megfelelő javaslatokat nyújtsanak be a pápának. Ezt az előterjesztést a közgyűlés nagy többséggel, a szavazatok 86 százalékával fogadta el. A szöveg második olvasatáról szóló, kötelező érvényű szavazása az őszi, negyedik zsinati közgyűlésen várható.
A „Papi nőtlenség - erősítés és nyitás” című szöveg hangsúlyozza ugyan, hogy a cölibátus értékes, de felszólít arra, hogy a pápa vagy egy zsinat tegye lehetővé a házas papok felvételét a katolikus egyházba. Arra is felszólítja a pápát, engedélyezze a katolikus papoknak a házasságot úgy, hogy ezután is gyakorolhassák hivatásukat. A dokumentumról folytatott vitában többször is felidézték, hogy az ortodox egyházakban is nősülhetnek a papok, és ma is engedélyezik, hogy a katolikus egyházban házas papként szolgálhassanak a volt protestáns lelkészek. Több felszólaló bírálta, hogy a dokumentumban pozitív kitétellel is illették a cölibátus életmódját, és azt követelték, hogy annak kockázatait is említsék meg.
De ez még nem minden, a tanácskozáson más reformokat is útnak indítottak. Megállapodás született arról is, hogy hamarosan áldásban részesíthetik a papok a homoszexuális párok kapcsolatát. Nagy többséggel döntöttek az előterjesztés mellett a püspökök konferencia tagjai, a Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) képviselői és az egyház szakmai csoportjai, ami ezért is érdekes, mert ezzel felülbírálták a Vatikán erre vonatkozó döntését, amellyel éppen elutasította az áldás osztását. Ezt az állásfoglalást tavaly márciusban erősítette meg a Hittani Kongregáció. A frankfurti plenáris közgyűlés első olvasatban elfogadott egy dokumentumot, amelyben Ferenc pápát arra szólítják fel, „tisztázza és értékelje újra a homoszexualitást a tanítóhivatalban”. Ennek megfelelően a pápának törölnie kellene a katekizmusból az átélt homoszexualitás súlyos bűnként való meghatározását.
A szöveg kimondja: az áldás megtagadása két olyan személy megáldásától, akik szeretetben, elkötelezettségben és egymás és Isten iránti felelősségben akarják megélni párkapcsolatukat, „kíméletlen, sőt diszkriminatív” egy olyan társadalomban, amely az emberi méltóságot és a szabad önrendelkezést tartja szem előtt. Ez az elutasítás teológiailag sem igazolható meggyőzően. A szinodális út szerint a homoszexuális párokat megáldó lelkipásztoroknak nem kell többé fegyelmi következményekkel számolniuk. A német egyházmegyéket felkérik, hogy dolgozzák ki ezen szertartások menetét. A melegekről elfogadott szöveg kimondja, hogy a homoszexuális az ember identitásához tartozik, és ezért „elvileg nem ítélhető meg másként, mint bármely más szexuális irányultság”.
Az említett határozatok csak akkor lesznek kötelező érvényűek, ha második olvasatban nemcsak a szinodális út közgyűlése, hanem a püspöki kar is kétharmados többséggel hagyja jóvá. Hogy ez az akadály is elhárul-e, ez egyelőre kérdéses. A meleg párok megáldásáról szóló szöveget 161 igen szavazattal, 34 nem ellenében és tizenegy tartózkodás mellett fogadták el; a homoszexualitás újraértékeléséről szóló szövegre 174-en voksoltak igennel, 22-en nemmel és heten tartózkodtak. A több mint hatvan német püspök mindegyike tagja a szinodális út Közgyűlésének.
Reinhard Marx bíboros, müncheni érsek, a katolikus püspöki konferencia volt elnöke, Ferenc pápa bizalmasa rámutatott, a katekizmus módosítása nem "szentségtörés". Utalt arra, hogy Ferenc pápa is megváltoztatta az egyházi tanításnak a halálbüntetéssel kapcsolatos kitételeit: korábban a halálbüntetés a katekizmus szerint kivételes helyzetekben, végső megoldásként volt megengedett; Ferenc 2018-ban törölte ezt a passzust a halálbüntetés kivétel nélküli betiltása érdekében.
A Vatikánban alighanem komoly aggodalommal szemlélik a német reformfolyamatot. A gond a következő. Hiába van szó olyan döntésekről, amelyeket sok európai katolikus már régóta követel és időszerűnek tart, az egyház a világ egy sor országában még messze nem tart itt a nyitást illetően. Például a francia katolikus egyház is jóval konzervatívabb a németnél. Ferenc pápa ugyan jelentősen csökkentette a konzervatívok befolyását a Vatikánban, de a világ egy sor országában fontos szerepet játszanak, elsők között említhetnénk az Egyesült Államokat. Ferenc pápa attól tart, ha nagyon előrehalad a reformfolyamat bizonyos államokban, az skizmához vezethet. A Kölner Rundschau kommentárjának címében találóan jegyezte meg: „egy lépéssel a kettészakadás felé”.
