Azt állította Orbán Viktor (moszkvai útjáról a Kossuth rádióban), hogy „mi alkalmasak vagyunk jégtörőnek. Én most voltam ott; ha jól látom, a német kancellár nemsokára megy, a francia elnök nemsokára megy, tehát ha békét akarunk, márpedig Magyarország békét akar, a feszültségeket csökkenteni akarjuk, akkor tárgyalni kell, (…) és ennek az első lépését Magyarország tette meg. Ezért mondtam kellő szerénységgel, hogy ez egy békemisszió is.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem vagyunk alkalmasak jégtörőnek, és ha véletlenül az orosz meg az amerikai jéghegy közé sodródunk, akkor nem a jég fog összetörni. De szerencsére senki nem is küldte Orbánt jégtörőnek Moszkvába, mert az orosz-ukrán konfliktusban folyamatosak a legmagasabb szintű tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között. Biden és Putyin elnök decemberben kétszer beszélt egymással videó-telefonon Ukrajna ügyében, tíz napja Blinken amerikai külügyminiszter Genfben tárgyalt orosz kollégájával, Lavrovval, utána pedig közölte, hogy a két elnök személyes találkozója is napirenden van. Az amerikai kormány még új nagykövetet sem küld Budapestre, nemhogy Orbánt küldené jégtörésre Moszkvába, mint ahogy Macron francia elnök is kétszer beszélt már telefonon Putyinnal, majd hamarosan Moszkvába és Kijevbe utazik, ahelyett, hogy Orbánra bízná a közvetítést. De ha a magyar miniszterelnök elment Moszkvába, a magyar-ukrán béke elősegítésére talán elutazhatna Kijevbe. Az békemisszió lehetne.
Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy „az elmúlt 12 évben én azon dolgoztam, hogy ne ellenségeket gyűjtsünk Magyarországnak, hanem barátokat”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Oroszország és Kína 2010 előtt sem volt ellenség, mert a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány jó kapcsolatokat ápolt a két országgal, az EU és az Egyesült Államok azonban akkoriban kifejezetten jó barátnak és szoros szövetségesnek számított. Ugyanakkor jelenleg Moszkva és Peking a megbízható jó barát, míg Brüsszel és Washington már-már ellenség, amellyel állandóan harcolni kell. Ha Orbán így gyűjti a barátokat, akkor ellenségekre már nincs is szüksége.
Azt állította ezenkívül a miniszterelnök, hogy „most mindenki ide hozni akar, beruházást, pénzt, gyárat. Baloldali kormányok alatt mindig vinni akarnak innen. Idejönnek, megveszik a piacainkat, a legfontosabb stratégiai cégeinket, és kiviszik a profitot, de ma nem ez a helyzet.”
Ezzel szemben a tény az, hogy baloldali kormány hozta ide a Mercedest, számos új Audi- és Bosch-beruházást vagy a Hankook gumiabroncsgyárat is. Közülük pedig például az Audi 2010 óta majdnem 1800 milliárd forintot vitt haza az itt szerzett nyereségből. Ez a helyzet.
Azt állította továbbá rádió-nyilatkozatában Orbán, hogy „Magyarország már klímabajnok most is”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország nemhogy nem klímabajnok, de – egy egészen friss, 2022-es nemzetközi (CCPI) index alapján – a klímavédelem területén az Európai Unió országai közül az utolsó előtti. Az Orbán-bajnokságban persze továbbra is az első.