Két éves pereskedés után kapta meg az Elios-akta iratait, nyomozati anyagát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eleven Gyál nevű civil szervezet az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF). A 133 oldalas angol nyelvű dokumentumban azonban minden személyes adatot, cég- és személynevet kitakartak, továbbá sok oldalt olvashatatlanná tettek, feltételezhetően az OLAF a nyomozati módszereit próbálta ezzel eltitkolni.
– Az irat így is segíthet abban, hogy a visszaélés még több részlete nyilvánosságra kerüljön – mondta lapunknak Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője, aki rögtön hozzátette azt is, nem hagyják annyiban, hogy az OLAF kitakarta a jelentés egyes részleteit, már vizsgálják, milyen újabb eljárásokat tudnak kezdeményezni.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint a részben kitakart OLAF-aktából nagy valószínűséggel az válik bizonyossá, ami eddig is tudható volt az Elios-hoz kötődő visszaélés-sorozatból.
Noha a szakértők szerint fontos az iratok megszerzése, és azok tanulmányozása során több eddig ismeretlen részletre is fény derülhet, valójában az ügy lényegi elemei már korábban is ismertek voltak. Mint arról lapunk is sokszor írt, az Elios Zrt. – amelynek ügyvezetője és igazgatósági tagja is volt Tiborcz István, a kormányfő veje – 2009-ben jött létre és a NER-korszak indulása után robbant be a közvilágítási piacra: 2015-ig pedig önkormányzatok sora bízta meg a utcai lámpák korszerűsítésével. A cég váratlan sikerei mögött többen visszaélést sejtettek, azt például, hogy kifejezetten az Elios-ra szabták a tendereket.
Az ügyben vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal, amely – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész 2018 elején közölte –, 2017 végén azt javasolta: a vádhatóság „az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt kapcsán költségvetési csalás bűntette és ahhoz kapcsolódó bűncselekmények gyanúja miatt indítson eljárást.” A magyar hatóságok vizsgálták is az ügyet, de nem találtak semmi kifogásolnivalót. Annak ellenére sem, hogy az OLAF az Elios összesen 35 hazai beruházása közül 17-nél talált súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket. Ráadásul több helyen a korszerűsített lámpák sem működtek megfelelően.
Mindezek miatt az OLAF a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását javasolta. A kormány végül maga hátrált meg: visszavonta az érintett projektek uniós támogatási igényét. Jávor Benedek, aki akkoriban a Párbeszéd EP-képviselője volt, úgy kommentálta ezt: „EU-támogatás híján minden magyar állampolgár 1300 forinttal járult hozzá a Tiborcz-Orbán házaspár saját lábra állásához.”
Az Elios Gyálon is vitatott módon cserélte a köztéri lámpákat, ezért a helyi Eleven Gyál nevű civil szervezet is szerette volna megismerni az ügy OLAF-iratait. Csakhogy a csalás elleni hivatalt felügyelő Európai Bizottság úgy döntött, nem lehet nyilvános a jelentés. A gyáli civilek ezután indítottak pert a TASZ segítségével a nyomozati anyagért. Az Európai Unió Bíróságán perelték be a bizottságot, hogy adja ki nekik az Elios-vizsgálati jelentést. A törvényszék végül megsemmisítette azt a határozatot, amivel megtagadták az iratok kiadását – így került most nyilvánosságra az akta, még ha kitakarva is.
Pásztor Emese, a TASZ munkatársa úgy vélte, az OLAF azért dönthetett a jelentés egyes részleteinek a titkosítása mellett, mert az Európai Unió Bíróságának ítélete csak arról szólt: vizsgálati érdekekre hivatkozva nem lehet megtagadni a hozzáférést az iratokhoz. Ugyanakkor azt nem mondta ki a bíróság, hogy más okra, például a személyes adatok védelmére vagy üzleti érdekekre ne hivatkozhatna az OLAF. Igaz, üzleti érdekekre hivatkozni sajátos lenne, tekintve, hogy az Elios jelenleg már végelszámolás alatt van.
