Látszólag lezárult, valójában inkább izgalmas fordulatot vett a Paks és környéke hulladékszállítását végző Paksi Hulladékgazdálkodási (Phg) Nonprofit Kft. eladásával kapcsolatos feljelentés. A rendőrség alapvetően nem osztotta a város ellenzéki képviselőinek véleményét, miszerint tavalyelőtt a fideszes polgármester, Szabó Péter, a veszélyhelyzeti szabályokkal visszaélve, önhatalmúlag, áron alul adta volna el az önkormányzati céget. Ugyanakkor a nyomozók a társaság könyveiben más, meghökkentő visszásságra akadtak.
Mint kiderült, a Phg az árbefagyasztás ellenére kilenc éve néhány hónapig emelt a lakossági kukadíjon. Ezen több mint kétszázmilliós, különböző hatóságok és bíróságok által később jogtalannak és visszatérítendőnek ítélt többletbevétele keletkezett, a tartozást viszont a rendőrség nem találta meg az adásvétel alapjául szolgáló könyvekben. A témában úgy a polgármester, mint az adásvételben hivatkozott vagyonbecslők, mondjuk úgy, bizonytalanul nyilatkoztak. Bár a tartozás elismerése nyilván csökkentheti a cég értékét, a rendőrség most a visszásságok miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tesz feljelentést. Arról, hogy az „elévülés” miatt folyamatosan csökkenő túlszámlázást mikor kaphatná vissza a rászedett lakosság, nincs szó.
Mint emlékezetes, a város ellenzéki politikusait tömörítő Paksi Deák Ferenc Egyesület képviselői - az MSZP-s Heringes Anita és Mezősi Árpád, a momentumos Barnabás István, az exjobbikos Horváth Zoltán, illetve a független Kudorné Szanyi Katalin - 2020 szeptemberében hűtlen kezelést és hivatali visszaélést gyanítva feljelentést tett a Phg ugyanazon év márciusi eladása miatt. (Később, gyanújuk szerint irataik megismerése érdekében, csatlakozott az eljáráshoz egy számukra ismeretlen magánszemély is.) Szabó Péter ugyanis a veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozva közgyűlési döntés nélkül 4,1 millióért értékesítette a cég 49,9 százalékát, a szintén a kormánypárti polgármester vezette önkormányzati társulás pedig 4,2 millióért adta el a birtokukban lévő 50,1 százalékot. A Phg-t - és így a térségi hulladékszállítást - az amúgy sanyarú helyzetű ágazat felvásárlási lázban égő, kormányközeli kapcsolatokkal illetett szereplője, a Vertikál vette meg.
Heringes Anitáék az így befolyó 8,3 milliót aránytalanul kevesellték: a cég mérlege szerint csak a számlán 38 millió forint készpénz állt, a 43 millió forintos követelésállomány megtérülésére jó esély mutatkozott és a tárgyi eszközök értéke is meghaladta a 12 milliót. A nyereséges társaság tartozása - legalábbis az akkori nyilvántartások szerint - nem haladta meg a 3,2 milliót. Ráadásul, mint kiderült, a Vertikállal rendszeresen együtt dolgozó vagyonbecslő, az Eco-Folder ügyvezető-tulajdonosa, Farkas Endre korábban nem csak hogy dolgozott a Vertikálnál, de egy időben még a jogelőd résztulajdonosai között is felbukkant.
A Tolna megyei Rendőr-főkapitányság nyomozásában fény derült a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség 2014-es határozataira, miszerint a társaság 2013-ban ellátási területén „a fenntarthatóság érdekében” néhány hónapig az akkor már fixált lakossági díjaknál magasabb számlákat küldött. Bár ezt aztán az összes lehetséges fellebbviteli fórum és bíróság is igazolta, az így beszedett, 274 milliós többletből 99 millió már „elévült”. Az adásvételkor még így is élt 175 milliós tartozás. A rendőrség számításai szerint ezt az összeget a 119 milliós eszközértékből levonva a valós érték már inkább mínuszba csúszott.
Megállapításuk szerint egyébként Gerjen, Pusztahencse, Györköny, Bölcske, Madocsa és Nagydorog fogyasztóinak követelése ez év május 13-ig még érvényes. Farkas Endre úgy nyilatkozott nekik, hogy ezeket a szempontokat az értékbecslés során nem ismerte. Mint kiderült, a város a Válságmenedzser Kft.-t is felkérte értékbecslésre, amelynek ügyvezetője, Ujváry Zoltán „nem emlékezett pontosan” az általa figyelembe vett tételekre. A Phg könyvvizsgálatát végző Credit-Profit azzal védekezett, hogy több jelentésében is felhívták a figyelmet a pontos visszafizetési kötelezettség feltüntetésének hiányára.
Tekintve ugyanakkor, hogy a tartozás beszámítása jelentősen csökkenti a cég vélhető értékét, a rendőrség elvetette a hűtlen és a hanyag kezelés, egyszersmind - a veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozva - a hivatali visszaélés gyanúját is.
Mivel azonban a tartozást nem tüntették fel a társaság beszámolóiban, a rendőrség ígérete szerint a NAV-nál feljelentést tesznek a számvitel rendjének megsértése gyanújával.
Lapunk tegnapi megkeresésére sem Szabó Pétertől, sem a Vertikáltól nem kaptunk választ.
