Február elején a MÁV lezárta a vasúti forgalom elől a Budapest- Kelebia vonal nagy részét, ezzel formálisan megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása és kétvágányosítása.
A teljes projekt 850 milliárd forintba kerül, azt Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás és kínai projektcégek végzik, kínai hitelből, amit egyelőre nem folyósítanak Pekingből. Az alvállalkozók között a teljes hazai NER-építőipar felvonul. A beruházás gazdasági megalapozottságát a kormánynak soha nem sikerült bizonyítania, egy, a kormány számára készült hatástanulmány szerint a beruházás 970 év alatt térülne meg, már ha az infrastruktúra kibírna ennyit.
A Budapest-Kelebia vasútvonal az ország egyik legkisebb forgalmú fővonala, a főváros környékén azonban napi 50 ezer fős elővárosi forgalmat bonyolít. (Az M3-es metró forgalma békeidőben ennek a 13-szorosa.) A beruházást a kínai kormány erőltette, indoklásuk szerint a kínai áruk ezen a vasútvonalon jutnának el az uniós piacokra. Ebbe a projektbe szállt be az Orbán-kormány, így juttatva újabb több száz milliárdos megrendeléshez a hozzá közel álló NER-cégeket.
A MÁV ugyan február elsejével elrendelte a vágányzárat, ám érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható a vonalon. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) véleménye szerint még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a választásokig megkezdődjön az érdemi munka – olvasható a szervezet Facebook-bejegyzésében. Csak azért bontanak bele a pályába, a felsővezetékbe meg a biztosítóberendezésbe, hogy igazolják, itt már folyik a munka, ami már nem csinálható vissza – írják, arra az esetre utalva, ha a választásokon olyan döntés születne, hogy új kormány áll fel. Mint az közismert, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását ebben a formában a teljes ellenzéki oldal pénzpocséklásnak tartja, és az első intézkedések közé sorolja ennek felfüggesztését.
