Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: az újságírók kellő gondossággal jártak el, a kiadójuk ellen indított személyiségi jogi perekben helyesen döntött a bíróság – szúrta ki a döntést a hvg.hu.
László Petra, az N1TV egykori operatőre 2015 szeptemberében lett ismert, amikor a menekültválság kellős közepén a rendőrök elől menekülő migránsokat, köztük egy gyereket rúgott meg, illetve megpróbált elgáncsolni egy gyerekét a karjaiban cipelő férfit.
Az operatőr beperelte a 24.hu-t, továbbá egy – az alkotmánybírósági indoklás alapján nem azonosítható – másik lapot is amiatt, hogy többször is „menekülteket felrúgó operatőrnek” nevezték, mivel szerinte bebizonyosodott, hogy nem rúgott fel senkit, a cikkek pedig megsértették becsületét, megbélyegezték őt. Tette mindezt azután, hogy a Kúria 2018-ban felmentette garázdaság vádja alól. Az indoklás szerint ugyanis a cselekmény – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét. Jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt ugyan, de csak szabálysértésnek tekinthető, az azonban már elévült – indokolták.
A Kúria azonban kimondta azt is, hogy a sajtóval szemben csak akkor indokolt eljárni, ha a cikkek szerzői kifejezetten tudatában voltak a sérelmezett közlések valótlanságának, vagy ha a hivatásuk szabályai szerint elvárható lett volna tőlük a tények valóságtartalmának vizsgálata. A sérelmezett közlések azonban széles körben hozzáférhető videó- és képfelvételeken alapultak, amelyekből okszerűen lehetett arra következtetni, hogy az indítványozó valóban elgáncsolta, felrúgta a gyermekével a karján futó férfit. Tehát a lapok kellő gondossággal jártak el, és ezen nem változtat, hogy a büntetőperben a Kúria végül szakértői vizsgálat alapján más következtetésre jutott.
Az Alkotmánybíróság ezt az érvelést fogadta el. Eszerint az eljáró bíróságok az alkotmányossági szempontokat felismerve és körültekintően mérlegelve mondták ki, hogy László Petrának a vizsgált cikkek vonatkozásában – mint közéleti vitában, kivételes közszereplői minőségében érintett személynek, vagyis olyannak, aki bár általában nem közszereplő, az adott helyzetben azzá vált – az átlagosnál jobban kellett tűrnie a kritikai megjegyzéseket. Ezért mindkét panaszát elutasították.
