A koronavírus járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatását nehezebb pontosan mérni, mint azt gondolnánk, mert a nálunk is használt nemzetközi statisztikák „tompítják”, ha tetszik kozmetikázzák a foglalkoztatási adatokat. Egyrészt azt is foglalkoztatottnak tekintik, aki a kérdezés előtti héten egy órát fizetett munkával töltött, viszont arról nincs adat, hányan használták fel kényszerűségből a szabadságukat a korlátozások idején, így növelve az „átmenetileg távol” lévők, de egyébként dolgozók csoportját.
A Munkaerőpiaci Tükör csütörtökön bemutatott legújabb kötete azt elmondja az elmúlt két évről, hogy a pandémia miatt a legrosszabbul a külföldön dolgozók, a pályakezdők, a kisvállalkozók, a kereskedelemben és vendéglátásban foglalkoztatottak, a gimnáziumot végzettek és a 4-10 éves gyermeket nevelő anyák jártak. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tanulmányai azt is kiemelik, hogy az első járványhullám drámai termelési és foglalkoztatási visszaesése után viszonylag gyors visszarendeződés következett, de a távmunka megnövekedett szerepe, az iparágak átrendeződése, fontos oktatási és egészségügyi hatások jelzik, hogy nagyon is tartósak lesznek a pandémia következményei.
Sokan nem értették, hogy a bajba jutott vállalatok hogyan voltak képesek bért emelni, hiszen a statisztikák szerint 2019 és 2021 májusa között erőteljesen nőttek a magyar átlagbérek. A kutatók szerint ez legalább felerészben annak köszönhető, hogy az alacsony keresetűek közt többen vesztették el az állásukat, kényszerültek részmunkaidőre vagy fizetés nélküli szabadságra, mert a fizikai munkát nem lehet távolból végezni. A magas keresetű diplomások viszont maradtak a piacon, emelve a bérek átlagát. A távmunka tehát sok tekintetben hasznos, de biztos, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket - állítják a tanulmánykötet szerzői.
Közismert, hogy a járvány első hullámában megugrott a regisztrált munkanélküliek és az álláskeresési járadékban részesülők száma, de egy térképen most azt is megnézhetjük a Tükörben, hogy a legnagyobb növekedést Budapesten és az osztrák határ menti járásokban mérték, ahol a határok lezárása miatt rengetegen maradtak otthon átmenetileg. Többségüknek a munka nélkül töltött negyedik, ötödik hónap volt a legnehezebb, hiszen akkor már nem kapták a járadékot, gyakorlatilag ellátás nélkül maradtak. A legrosszabb helyzetbe azok kerültek, akik már a járványhelyzet kihirdetése előtt elvesztették a munkájukat. Nőtt a tartós munkanélküliek száma és tavaly májusban még mindig 30 ezerrel több regisztrált, de ellátatlan munkanélküli volt az országban, mint két évvel korábban.
