Az egyik legtöbb áldozatot szedő kór még mindig a tüdőrák Magyarországon. Az időben diagnosztizált 100 daganatos páciensből öt év múlva 64-en éltek, míg azok közül, akiknél csak harmadik-negyedik stádiumban fedezték fel a betegséget már csak nyolcan. Mindez az MSD Pharma kutatásából derült ki, amelyben a 2011 és 2016 között megbetegedett 42 ezer magyar tüdőrákos adatait elemezték. A gyógyszercég a hazai páciensek anonimizált kórtörténetét hazai egészségbiztosítótól vásárolta meg és az elemzéshez kértek klinikai vizsgálati engedélyt is.
Leginkább arra voltak kíváncsiak, mi történik a betegekkel a hazai ellátórendszerben. Rövidült-e az első orvos-beteg találkozás és a terápia megkezdése közötti idő, és ennek milyen hatása volt a túlélésre? Mint kiderült, és ez az elemzőket is meglepte, arról, hogy a terápiás döntés túl rövid vagy túl hosszú, nem lehet egzakt értékítéletet mondani. A gyors döntés is vezethet összecsapott ellátáshoz, az alaposan átgondolt és megtervezett kivizsgáláshoz idő kell. Így a hosszabb ideig tartó kivizsgálással akár személyre szabva lehet terápiát választani és ezzel is megnövelni a gyógyulás esélyét.
Polányi Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője szerint az elemzésük egyértelműen bizonyította, hogy a legnagyobb túlélési esélye annak van, aki idejében, még kezdeti, operálható stádiumban jut diagnózishoz. Akik kiesnek ebből az időablakból, mert már áttéteket képzett a tumoruk, azoknál már nem lehet hatékonyan kezelni a daganatot.
A szűrővizsgálatok szerepe ebben nélkülözhetetlen. Véleménye szerint a dohányzó vagy bármilyen egyéb rizikóval élő 55 év felettieknek kétévente el kellene menniük egy alacsony dózisú CT-vizsgálatra. (Ilyen szűrés azonban egyelőre közfinanszírozott ellátásként Magyarországon nem elérhető. Egy uniós finanszírozású speciális tüdőrákszűrő program, a Hunchest részeként a Korányiban végeznek ilyen vizsgálatot, ők ide toborozzák a potenciális pácienseket. Előzetes jelentkezés és időpont egyeztetést követően – végzik el az itt ingyenes szűrővizsgálatot. Minden más esetben a tüdőgyógyászok általában a magánellátókhoz küldik a betegeket, ahol viszont körülbelül 20 ezer forintba kerül egy ilyen vizsgálat – a szerk.)
Az MSD kutatóinak elemzéséből az is kiderült, hogy 2019-ben 8447-en haltak meg tüdőrákban, közük 1400 betegről csak halála után, boncolással derült ki, hogy ezzel betegséggel éltek, ám kezelést nem kaptak. Azaz esélyük sem volt arra, hogy megfelelő terápiához jussanak. Pedig az érintettek rendszeresen találkoztak a háziorvosukkal és más problémáikkal szakorvosnál is jártak.
Kérdésre válaszolva, Polányi Zoltán elmondta, adataik szerint a járvány ideje alatt egyértelműen kevesebb beteget ismertek fel, mint korábban. Viszont a diagnosztizált betegek túlélésében nem látszik visszaesés. Ami - szerinte - azt jelenti, hogy ha egy beteg bekerült az ellátórendszerbe, megkapta ugyanazt az ellátást, mint amit a járvány előtti időkben.
Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk: a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság októberi konferenciáján nyolc egészséggazdász ismertette azt a kutatást miszerint a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. (Ez mintegy 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent.) Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit – állították a kutatók.
