;

Fővárosi Ítélőtábla;homofóbia;sajtóper;

- Cáfolja a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a miniszterelnök rádiónyilatkozatára hivatkozva érvelt volna a Meseország-ügyben

Ugyan a konkrét ítélet írásba foglalására várni kell, ám a bíróság szerint nem úgy vannak a dolgok, ahogy azok a sajtóban megjelentek.

A Fővárosi Ítélőtábla cáfolja azon, a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott nyilatkozat alapján megjelent sajtóközleményeket, melyek szerint a Labrisz Leszbikus Egyesület felperes személyiségvédelmi perében eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 1. napján meghozott döntését a miniszterelnök 2020.októben 3-i rádióinterjújában elhangzott egyik kijelentésére alapította, azzal indokolta

- derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből

Szerdán lapunk is beszámolt arról a döntésről, mely szerint a Fővárosi Ítélőtábla keddi, másodfokon hozott ítélete szerint mégsem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet cikke, amiben pedofilnak nevezték A Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó civil szervezetet. A Helsinki Bizottság szerint a Fővárosi Ítélőtábla szóbeli indoklásában kitért arra, hogy „a miniszterelnök is lát kapcsolatot a homoszexualitás és a pedofília között, és a Magyar Nemzet cikke nem tett mást, mint erre hozott tudományos bizonyítékokat”.

Ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtábla azt hangoztatja, nem igaz, hogy az ítélet kihirdetésekor a szóbeli indokolásban a bíróság „a pedofíliát és homoszexualitást összemosó” mondatot használt volna, továbbá, hogy elhangzott volna az, miszerint „a pedofília is bántja a gyerekeket, és ez a könyv is azt teszi”. Ezzel szemben a perben vitatott cikkben írtak és a kereset tárgyává tett újságírói vélemény ismertetésére került sor. A Fővárosi Ítélőtáblát az ügyhöz és a meghozott ítélethez kapcsolódó kérdéssel a sajtóközleményeket megjelentető sajtószervektől senki nem kereste meg - tették hozzá. 

Jelezték azt is, hogy a témában kiadtak csütörtök délelőtt egy sajtóközleményt. Ebben az olvasható, hogy „az alperes újságírója közérdekű ügyben kifejtett, jelentős társadalmi vitát kiváltó témakörhöz kapcsolódóan értékítéletet fogalmazott meg, kétségtelenül túlzó és provokatív módon, ugyanakkor az írásból kitűnik, hogy milyen logika mentén, milyen célkitűzéssel és milyen indokok alapján került sor az álláspontjának közlésére. Figyelemmel arra, hogy a sérelmezett közlés közügyek vitatása során hangzott el, a felperes közszereplő, ekként tűrési kötelezettsége fokozott, a kifogásolt összehasonlítás olyan értékítélet, amely nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog kereteit. A figyelemfelkeltés érdekében a sajtó számára az erős, provokatív közlések megfogalmazása is megengedett a közügyek vitája során. A véleménynyilvánítás alapjogába való beavatkozás szükségessége nem merült fel.”

Az is kiderült, hogy a viccpárt támogatóinak jelentős hányada egyforma távolságot akarnak tartani mind a kormánytól, mind az ellenzéktől.