Az elmúlt években folytatódott magyar agrárbirtokok koncentrációja, tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon - ismertette a 2020-as agrárcenzus főbb megállapításait Patay Ágnes, a felmérés projektvezetője a KSH sajtótájékoztatóján. A felmérés szerint a kis gazdaságok visszaszorulásával a termelés is kevesebb kézbe került, a gazdaságok mérete nőtt. A háztáji gazdálkodás gyakorlatilag teljesen megszűnt, ez volt a koncentráció egyik motorja.
A mezőgazdasági termelés ilyen irányú átalakulását több mutató is jelzi, például az, hogy a mezőgazdasági cégek által előállított standard termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság mintegy 1 százalékát kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állítja elő. Más megközelítés szerint a kicsi, 4000 eurónál (1,4 millió forintnál ) kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok aránya lényegesen, 70-ről 53 százalékra csökkent, míg a közepes méretűeké (főként a 15–100 ezer eurós méretkategóriába tartozóké) 9-ről 17 százalékra nőtt. A agrárgazdaságok koncentrációja természetes folyamat, a rendszerváltás idején politikai okokból kialakított kisgazdaságok rendszere nem tudott mérethatékonyan működni.
A felmérés alapján a cégvezetők, gazdaságirányítók egytizede 40 év alatti, 28 százalékuk rendelkezik legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel. A fiatal – 40 év alatti - gazdák illetve gazdasági vezetők aránya az állattartó gazdaságok körében a legmagasabb – ám itt is csak a 19 százalékot ér el. Viszonylag magas még a fiatalok aránya a kertészeti vállalkozásokban is. A gazdaságot irányítók átlagéletkora emelkedett, ez 2020-ban már 57,9 év volt, vagyis a magyar gazdatársadalom öregedik: a 60 és 69 év közötti irányítók adják az összes vezető 27 százalékát, de a 70–75 év közötti korosztály is tíz százalékot képvisel. A megkérdezett gazdálkodók 55 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre válaszolni, hogy miként képzeli el gazdasága jövőjét, ám a válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy családon belül tervezi megoldani azt, tíz százalék alatt van az értékesítést tervezők aránya.
A KSH csütörtökön ismertetett agrárfelmérése szerint a 2020 júliusában 241 ezer gazdaság volt Magyarországon, ezek 40 százaléka volt szántóföldi növénytermelő gazdaság. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28 százalékkal gyarapodott, emellett a szakosodott kertészettel foglalkozóké is nőtt, míg az állattartás visszaszorult, pontosabban itt is koncentrálódott piac, a néhány állatot tartó háztáji gazdaságok szűntek meg.
