Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában 267 jogerősen bejegyzett párt szerepel, tavaly 58 pártot, míg az idén ötöt jegyeztek be jogerősen – írja az MTI. A bíróságokon 2018 óta 172 pártot jegyeztek be, és ebből csak 34-et töröltek eddig az OBH nyilvántartása szerint.
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. Szintén 1995 előtt, 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha indulnak a választáson. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény szerint ugyanis a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet, igaz, ez nem vonatkozik a párt egyesületként való további működésére.
