Az országgyűlési képviselőknek, ahogyan minden évben, január 31-én éjfélig kellett feltölteniük vagyonnyilatkozataikat a Parlament honlapjára. Elvben azért, hogy a választók képet kaphassanak a honatyák és honanyák elmúlt évi vagyongyarapodásáról, ám a gyakorlatban, – ahogyan erre már több civil szervezet és szakember az elmúlt évtizedben rámutatott –, a vagyonnyilatkozat jelenlegi formájában nem alkalmas rá, hogy valós képet adjon a képviselők tényleges anyagi helyzetéről.
– Jelenleg csak azt lehet megtudni, annál biztosan gazdagabb, mint ami a bevallásban áll – állította lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója –, illetve olyan, amúgy érdektelen részleteken csámcsogni, megvan-e még például Pintér Sándor belügyminiszter régi Wartburgja.
Ligeti Miklós hozzátette, nem azt állítja, hogy egyetlen vagyonnyilatkozat sem valós, ám az évtizedek óta a politikai élet élvonalában tevékenykedő prominensek kapcsán a nyilatkozataikat és életvitelüket összevetve rendre felmerül: utóbbit miből finanszírozzák?
– Erre nem kapunk választ, be kell érni annyival, hogy azt mondják, higgyük el, igazat mondanak – jegyezte meg. – A vagyonnyilatkozat amúgy a legtöbb országban neuralgikus pont, tökéletes megoldás nem létezik, de azért olyan odavetett mondatokkal sem lehet elintézni, mint amilyenek például Orbán Viktor miniszterelnök reakciói, amikor a külföldi labdarúgó mérkőzésekre repüléseivel kapcsolatosan kérdezik - mondta Ligeti. A szakértő példaként említett a kormánytagok földügyeitől kezdve, megannyi korrupció gyanús esetet is, amelyeknek Ligeti szerint a vagyonnyilatkozataikban nincs nyoma.
A TI jogi igazgatója úgy véli, legfőképpen azért, mert nincs semmiféle ellenőrzési rendszer, ami alapján kiderülne, valós adatok szerepelnek-e a beadványban? Senki sem ellenőrzi a forrásokat, s nincs semmilyen szankció, ha a képviselők nem az igazat írják.
– Ha egy átlagember tenne így a NAV felé, komoly büntetésre számíthatna, ezzel szemben, ha egy képviselőről kiderül, hibás a vagyonnyilatkozata, csak ki kell javítania – mondta Ligeti Miklós. – Az is könnyedén eltitkolható, mi áll az esetleges anyagi gyarapodás hátterében: a családi vagy magánszemélyektől kapott kölcsönöknek nincs hivatalosan ellenőrizhető nyoma és forrása.
És persze az is érthetetlen, miért nem nyilvános a családtagok vagyonnyilatkozata, hiszen ezek hozzájárulnának, hogy reálisabb képet kapjunk a képviselők vagyoni helyzetéről.
Ligeti Miklós szerint több külföldi vagyonnyilatkozati eljárásból érdemes lenne átvenni elemeket, ám még erre sem lenne szükség, hiszen a TI az Átlátszóval és a K-Monitorral közösen már 2014-ben kidolgozott egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, amelynek alkalmazásával tényleges értelmet nyernének a vagyonnyilatkozatok. Többek között a mostani, formátum helyett elektronikusan kitöltött, kereshető, összehasonlítható nyilatkozatokra lenne szükség, s nemcsak a képviselők, de családtagjaik esetében is, s a nyilatkozatnak tartalmaznia kellene a forrásokat, a képviselők minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét. Kiemelt szerep jutna az ellenőrzésnek, vagyis, hogy a nyilatkozatok tartalmát a NAV, összevetve az adóbevallásokkal, ellenőrizze, s a források nélküli gyarapodás esetén induljon vagyonvizsgálat. Ugyanilyen fontos lenne a büntethetőség is: a Btk.-ban önálló bűncselekményként kellene megjeleníteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
– Természetesen azóta sem történt semmi – jegyezte meg a TI jogi igazgatója. – Ebben a kérdésben láthatóan egyetért a kormány és az ellenzék, persze döntéshozói szerepéből adódóan előbbi felelőssége a nagyobb. Minden változtatási javaslatot azzal söpörnek le, hogy a magyar az egyik legszigorúbb rendszer, hiszen itt rengeteg mindenkinek kell vagyonnyilatkozatot készítenie.
