Tavaly októberben, az új magyar-orosz gázbeszerzési megállapodás hatályba léptekor rögtön negyedével ugrott Magyarország orosz gázára - számítható ki a fűtőanyag titkosként hirdetett, bár inkább csak Orbánék által titkolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásai mélyéről kitúrható adatokból. A számok tükrében Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter sem mondott igazat, azt állítván, hogy a friss magyar-orosz szerződés biztosítaná a "rezsicsökkentés fenntartását". A valóság ezzel szemben, hogy a 2014 óta köbméterenként 101 forintos lakossági gázdíjon belül a magyar kormány által jelenleg 50 forint körüli szinten "elismert" gázmolekulát az állami nagykereskedő októberben már átlag 167 forintért vásárolhatta az oroszoktól. Vagyis az állami MVM minden egyes köbméter gáz adásvételén több mint száz forintot bukott.
Bár azt el kell ismerni, hogy az Európában irányadó, TTF-nek nevezett holland tőzsde tavaly októberben még ennél is nagyobbat, 35 százalékkal drágult, az eltérést szakértők inkább a korábbi magyar-orosz szerződésre is jellemző árkiegyenlítés, semmint az Orbán-kormány tavalyi tárgyalási sikerének tudják be. Bár az ezer köbméterenként 200 dollárról szóló híresztelések szintén kacsának minősíthetők - az októberi átlagtarifánk 553 dollárra rúgott -, ama, korábbi értesülések sem állják meg a helyüket, hogy Magyarország orosz gázdíja - úgymond a "hosszú táv biztonsága" fejében - a korábbiakhoz hasonlóan most is meghaladná a TTF-et. Orbán Viktor ma még több gázt kér Putyintól, ami szakértők szerint értelmetlen felvetés. Bármily meglepő, a valóság - a szerződés titkosságára alapozva súlyos csúsztatásokkal terhelt kormányzati sikerpropagandával szemben - ez esetben is árnyalt.
A magyar és az orosz kormány tavaly szeptemberben kötött új, az előző, 27 éves megállapodást felváltó, évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó, 15 éves gázadásvételi szerződést. Ezután Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter is ünnepélyesen jelentette, hogy az új megállapodás jóval kedvezőbb az előzőnél. Ugyanakkor azokat a felvetéseket, hogy mégis konkrétan miben állna ez a javulás, a kétoldalú szerződés úgymond titkosságára hivatkozva elhárították. E tárgyban mindazonáltal szakmai forrásaink már az idő tájt is tamáskodtak. Akkor úgy értesültünk, hogy az új megállapodás a korábbiaktól eltérően már semmilyen arányban nem veszi figyelembe a nemzetközi olajár alakulását, így tisztán a gáztőzsdéket - lényegében a TTF-et - követi. Úgyszintén hallottuk, hogy az orosz gázár, a kormányzati sejtetésekkel ellentétben, úgymond a "hosszú táv biztonsága" fejében, magasabb lenne a TTF-nél. Forrásaink azt is cáfolták, hogy a magyar kormány a kétoldalú szerződés titkossága ellenére magát az orosz gáz behozatali árát - akár átlagolva - ne hozhatná nyilvánosságra, mondjuk a németekhez, ukránokhoz, fehéroroszokhoz vagy épp a moldávokhoz hasonlóan.
Az ár ugyanakkor valójában nem titok. A KSH külkereskedelmi nyilvántartásaiból, néhány tucat gombnyomással ugyanis lekérhető az Oroszországból hozzánk beérkező földgáz havi mennyisége, valamint a tétel forint-, dollár- és euróára. Szakértők szerint a kettő hányadosa lényegében megfelel Magyarország (úgymond titkos) orosz gázimportárának. Bár az adatok mindenképp cáfolják azt a propaganda-fordulatot, hogy az Orbán-kabinet a korábbinál jóval kedvezőbb feltételeket ért volna el, a helyzet kellően árnyalt. A nyilvántartások alapján végzett számításaink szerint ugyanis Magyarország orosz gáztarifája az elmúlt évek során, egészen tavaly áprilisig, nagyjából együtt mozgott az európai tőzsdével, azaz a TTF-fel. Májustól viszont, bár akkor még a tőzsde nem mutatott érdemi ugrást, fokozatosan elkezdett nyílni a javunkra az olló. Vagyis, bár a mi gázbeszerzési árunk is nőtt, ám az - szerencsére - egyre kevésbé követte az irányadó piacokat. Az is igaz, hogy ez az arány az utolsó rendelkezésre álló hónapban, vagyis októberben - az új szerződés életbe lépése után - még tovább javult.
Mindazonáltal az ív nem mutat földcsuszamlásszerű változást. Sokkal inkább olybá tűnik, hogy októberben is érvényesült az előző szerződésben is rögzített "árkisimítási" képlet. Szakértő forrásunk ebből arra következtet, hogy ezt az "árkedvezményt" az orosz fél később mindenképp bevasalja. Vagyis a jövőben ismét inkább közelíthet a magyar ár a TTF-hez. Illetve, ha az irányadó tőzsde netán bezuhanna, a mi tarifánk azt csak lassan, akár fölé nőve követné csak le. Mindazonáltal kutatásunk egyértelműen cáfolja a drámaian javuló helyzetünkről szóló sugalmazásokat. Hisz októbertől a mi orosz gázárunk is ugrott, mégpedig 24,8 százalékkal. Igaz, a TTF ezalatt 35 százalékot emelkedett. Így - euróban számolva - a mi orosz tarifánknak már a kétszeresére hágott. (Azt egyébként, hogy orosz tarifánk valamiképp követi a tőzsdét, múlt év végi meglepetés-sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre Orbán Viktor is elismerte.) Az októberi, ezer köbméterenként 553 dolláros orosz díjunk egyébként pont megfelel a Gazprom által nyilvánosságra hozott európai átlagárnak.
Bár tehát a folyamatok megítélése akár nézőpont kérdése is lehet, az a széltében-hosszában hangoztatott kormányzati álláspont, miszerint az új magyar-orosz megállapodás biztosítaná a "rezsicsökkentés megvédését", a számok tükrében csak egy, ama téves feltételezésre építkező politikai blöff, hogy orosz importárunk úgyse derül ki soha. A KSH-kimutatás alapján ugyanis az orosz fűtőanyag behozataláért felelős nagykereskedő, az állami MVM júniusban 78, júliusban 93, augusztusban 111, szeptemberben 133, októberben pedig már 167 forintot fizetett az orosz gáz minden köbméteréért.
Az ellentmondás már a gázszámlánkra pillantva is nyilvánvaló, hisz a lakosság "rezsicsökkentett" köbméterenkénti tarifája 2014 óta 101 forint. Ugyanakkor ez már a magyarországi szállítási, tárolási költségeket, valamint az adókat és egyéb járulékokat is tartalmazza. Az állam e tarifán belül a molekula árát körülbelül 50 forinton tartja nyilván. Vagyis az MVM októberben átlag több mint száz forintot vesztett minden egyes köbméter orosz gáz adásvételén. A TTF alakulásából kiindulva ráadásul azóta ez az összeg még tovább nőhetett. Ez alapján még inkább indokoltnak tűnik az MVM december 30-i, 208 milliárd forintos állami tőkeemelése.
A KSH-adatok tanúsága szerint egyébként eközben a leszállított mennyiség - a 2018 és 2020 májusa közötti élénk hullámzásokat követően - nem mutatott érdemi kilengéseket: az havi 5-600 millió, évi hétmilliárd köbméter körül alakult.
