A szavazatok 99,13 százalékos összesítése alapján a PS a voksok 41,68 százalékát szerezte meg, aminek értelmében 117 képviselő helyhez jutott a 230 fős törvényhozásban – adta hírül az RTVE spanyol közszolgálati műsorszolgáltató. A második helyen a Rui Rio vezette – nevével ellentétben jobbközép – Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett a szavazatok 27,8 százalékával, míg a harmadik helyen a Chega (Elég) nevű jobboldali populista párt a voksok 7,15 százalékával. A Chega ezzel a hetedik legnagyobb parlamenti erőből a harmadik legnagyobbá lépett elő.
A negyedik legtöbb szavazatot a Liberális Kezdeményezés nevű jobboldali párt kapta, amely a voksok 4,98 százalékát szerezte meg, míg az ötödik helyen a szavazatok 4,46 százalékával az a Baloldali Blokk (BE) végzett, amely a 2019-es választásokon még a harmadik legtöbb voksot szerezte meg. A hatodik helyet a szavazatok 4,39 százalékával a Portugál Kommunista Párt (PCP) és a Zöldek választási szövetsége szerezte meg.
A részvételi arány meghaladta az 57 százalékot, ami nagyobb arány az előző, 2019-es választáshoz képest, amikor is a szavazásra jogosultak alig 49 százaléka adta le voksát.
Costa győzelmével az első olyan miniszterelnök lett Portugáliában, aki a legtöbb időt eltöltötte a kormány élén az 1974-es szegfűs forradalom óta. A miniszterelnök beszédében „többségi párbeszédet” ígért, egyúttal úgy fogalmazott: „az abszolút többség nem abszolút hatalmat jelent”, hanem „minden portugál szolgálatát, az ő bevonásukkal”. Costa méltatta a nagyobb részvételi arányt. „Az összes korlátozás ellenére, amelyet a világjárvány hozott ránk, az igazság az, hogy ma mégis a tartózkodás maradt alul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Bár az előrejelzések többsége eleinte Costa győzelmét jósolta, a kampány vége felé szoros versenyt mértek közte és a PSD elnöke között.
Mint a spanyol El Mundo emlékeztet, a szocialistáknak történetükben másodszor sikerült abszolút többséget szerezniük azután, hogy José Sócrates volt kormányfő vezetésével 2005-ben 120 képviselői helyet sikerült szerezniük.
Portugáliában politikai bizonytalanság alakult ki ősszel azután, hogy a kormánynak nem sikerült elfogadtatnia a 2022-es költségvetés tervezetét, amelyet akkori kisebbségi partnerei, a BE és a PSP sem szavazott meg. Marcelo Rebelo de Sousa elnök a patthelyzet miatt a parlament feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról döntött. Különböző sajtóorgánumok úgy értékelték: a választók „megbüntették” a BE-t és a PSP-t a történtek miatt.
