Hazánkat jelenleg nem fenyegeti közvetlen háborús veszély és Magyarország a 2017-ben megkezdett haderőfejlesztési programnak köszönhetően már olyan nemzeti védelmi képességekkel bír, amely a jelen helyzetben nem igényli kiegészítő NATO erők Magyarországon történő állomásoztatását – jelentette ki a honvédelem.hu portálnak adott nyilatkozatában Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Szavai értelmében Magyarország továbbra is részt vesz a NATO közös gyakorlatain és nem kíván tárgyalni a pápai repülőtéren állomásozó nehéz szállítási ezred kivonásáról. Ezt azért kellett aláhúznia, mert elvben vonatkoznak rájuk a NATO-hoz és az Egyesült Államokhoz intézett orosz biztonsági követelések.
Amennyire követni lehet, Magyarország az első és eddig az egyetlen a NATO-hoz 1999 óta csatlakozott tizenhárom tagállam közül, amely elutasította a keleti szárny megerősítésére tett amerikai, brit és más nyugati felajánlásokat. Ruszi-Szendi Romulusz tábornok, a Honvédség parancsnoka a honvédelem.hu szerint megerősítette, hogy fokozott figyelemmel kísérik az eseményeket. Ugyanakkor szerinte az ukrajnai helyzet magyar szempontból jelenleg inkább politikai, mint katonai kérdés. Az orosz állami Ria Novosztyi hírügynökség már szombaton ismertette a magyar katonai vezetők nyilatkozatát, pedig az csak vasárnap reggel 6-kor került ki a HM hivatalos portáljára.
A Reuters által idézett amerikai források szerint vérkészítmények érkeztek az Ukrajna körül felvonult orosz csapatok egészségügyi szolgálataihoz. Ez a háborús készülődés nyilvánvaló jele és egyik utolsó lépcsője, mert hadgyakorlathoz nincs szükség ilyen, a sebesültek ellátását szolgáló készletekre. Nyugaton továbbra is úgy vélik, hogy az orosz katonai lépések az Ukrajna elleni támadásra utalnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont pénteki sajtóbeszélgetésén bírálta azokat az amerikai vezetőket, köztük Joe Biden elnököt, akik szerint küszöbön áll az offenzíva. Mint mondta, ő közelebb van, jobban látja a dolgokat és Oroszország ellen inkább megelőző szankciókra lenne szükség, mint utólagos, háború esetén életbe léptetendő gazdasági intézkedésekre. A gondolatot egyébként az amerikai szenátus is felkarolta, ahol már szövegezik az „előcsapást” lehetővé tevő törvényjavaslatot.
A Pentagon egyelőre nem adott menetparancsot annak a 8500 amerikai katonának, akik az észak-karolinai Fort Bragg támaszponton csütörtök óta fokozott harckészültségben várják, hogy Európába küldjék őket. A csapatok zömét a 82. légi szállítású hadosztály és a 18. légi szállítású hadtest adná. Zelenszkij meglepően konfrontatív nyilatkozata dacára Ukrajnába a hétvégén megérkezett a rövid időn belül immár negyedik nagy amerikai fegyverszállítmány. Kijev a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is páncéltörő rakétákat, könnyű fegyverzetet és lőszereket kapott.
Orosz részről vasárnap Nyikoláj Patrusev ENSZ-nagykövet szögezte le, hogy nincs szándékukban megtámadni Ukrajnát. A TASZSZ által idézett nyilatkozat szerint teljesen nevetséges az a nyugati állítás, hogy Oroszország fenyegetné Ukrajnát. „Nem akarunk háborút és egyáltalán nincs is rá szükségünk” – mondta a diplomata, akinek hétfőn a Biztonsági Tanácsban kell majd megvédenie Moszkva álláspontját. A testülettől az amerikai nagykövet kérte az ukrán helyzet megtárgyalását.
