Ma délelőtt nyolc és tíz óra között az ország számos állami iskolájában kétórás figyelmeztető sztrájkba lépnek a tanárok a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívására. A résztvevők száma tíz- és húszezer közé tehető, miközben a tanárok akcióját támogató intézmények, szervezetek több szimpátiaakciót is bejelentettek. Bár a sztrájk a munkavállalók alkotmányos alapjoga, az Orbán-kormány mindent megtett azért, hogy a pedagógusok ezzel ne tudjanak élni: első lépésként a végsőkig húzták a sztrájktárgyalásokat, miközben nem törekedtek megállapodásra a szakszervezetekkel.
A Népszava megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenkeresetét, amit a PSZ és a PDSZ követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek, azt kérve a bíróságtól, hogy a szakszervezetek valamennyi sztrájkkövetelését ítéljék jogellenesnek. A bérek kérdésében figyelemre méltó módon érvelt a kormány. A PSZ és a PDSZ további 45 százalékos emelést szeretett volna elérni a kormány által ajánlott 10 százalékon felül, de a kabinet az ellenkeresetben úgy érvelt: ez a követelés részben “okafogyott”, hiszen idén januártól már jár a 10 százalékos béremelés. Itt érdemes felidézni: a mostani emelés valójában csak a pótlék növelése. A kormány korábban már ígérte, hogy 2023-tól sor kerül egy nagyobb bérrendezésre.
Ellenkeresetében az Emmi nem tartjak jogosnak az óraszámok csökkentésére vonatkozó követelést sem, mert az a “köznevelés kiszámítható működésével nem lenne összeegyeztethető”.
Azt is vitatták, hogy a szakszervezeteknek egyáltalán van-e felhatalmazásuk a pedagógusokat, illetve saját tagságukat képviselni: arra kérték a bíróságot, kötelezze PSZ-t és a PDSZ-t, okirattal igazolják, hogy tagjaik erre felhatalmazták őket. Mindemellett magát a sztrájkot is jogellenesnek tartották a koronavírus-járványra hivatkozva. Az Emmi szerint a sztrájk veszélyezteti az egészséget, mert “a vírusfertőzés átadása a családok között az iskolába járó gyerekek közvetítésével széles körben megvalósulhat”. Álláspontjuk egyrészt azért is érthetetlen, mert a sztrájk lényege, hogy nincs tanítás, az iskolákban csak azok a diákok vannak bent, akiknek a szüleik kértek felügyeletet, vagyis kevesebb gyerek tartózkodik az intézményekben, mintha nem lenne sztrájk. Másrészt épp a kormány tiltja például a digitális munkarend újbóli bevezetését, minél több diákot arra kényszerítve, hogy a fertőzésveszély ellenére is bemenjen az iskolába. (A kormányzat ugyanakkor semmilyen rendkívüli korlátozó intézkedést nem tartott indokoltnak a kézilabda Európa-bajnokságon a 20 ezer főt befogadó arénában, ami ellen több delegáció is tiltakozott.)
Az Emmi ellenkérelmét a Fővárosi Törvényszék végül elutasította, és a szakszervezeteknek adott igazat: pénteki elsőfokú ítéletükben kimondták a sztrájk jogszerűségét. A bírósági végzés azonban még nem jogerős az öt napos fellebbezési idő miatt, amitől az Emmi nem állt el, ezzel is akadályozva a sztrájk megszervezését. A hétfői munkabeszüntetést ezért továbbra is törvényellenesnek tartják, miközben erről szintén csak a bíróság dönthet majd a sztrájk után, egy külön eljárásban - a PSZ és a PDSZ szerint azonban az Emmi “nevetséges” ellenajánlatát figyelembe véve kizárt, hogy a bíróság másodfokon az minisztérium javára döntsön.
A szakszervezetek közben megtudták, hogy szombaton a tankerületek vezetői az egész országban összehívták az intézményvezetőket, hogy egyértelművé tegyék számukra a kormány álláspontját: hétfőn nem lehet jogszerű sztrájk, még akkor sem, ha annak jogszerűségét a bíróság kimondta. Egyes tankerületekben azzal is fenyegetik a tanárokat, hogy aki mégis sztrájkol, az ellen fegyelmi eljárás indul. Az intézményvezetőknek a tankerületi igazgató szóbeli utasítására - hogy írásban ne maradjon nyoma - arról kell értesíteniük a szülőket, rendes tanítás lesz ott is, ahol a helyi sztrájkbizottság már jelezte a munkabeszüntetést. A PSZ és a PDSZ szerint a sztrájk szervezését akadályozni, a tanárokat retorzióval fenyegetni jogsértő, a munkabeszüntetés meghiúsítására tett minden kísérlet a joggal való visszaélésnek minősül.
