Orbán Viktor;Európai Bíróság;jogállamiság;szamizdat;

- Orbán megelőlegezi az EUB ítéletét: a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak

A kormányfő szerint „a tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon”.

Az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat – írja a hivatalos miniszterelnöki honlapján pénteken megjelent „cikkében” Orbán Viktor, Szamizdat 16. címmel. A kormányfő koránt sem illegális kiadványt szerkeszt, hanem ezen névvel általa időnként megjelenő írásokban rendre az Európai Uniót, szervezetét, testületeit, vezetőit, döntéseiket bírálja, nem egyszer élesen.

  

Most sem tesz másként, de emeli a tétet két és fél héttel az ítélethirdetés előtt, amely abban az ügyben hoz döntést, hogy lehet-e a közösségi támogatások megvonásával sújtani a jogállami normákat megszegő tagországokat az úgynevezett jogállamisági feltételről szóló uniós rendelet alapján. A magyar miniszterelnök szerint azonban másról szól majd a döntés.

„A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés. A bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit. Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze”– fogalmaz.

Mindezt az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból szűri le a várható ítélettel kapcsolatban, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd. Bár Orbán szerint az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió bonyolult gépezetének, azonban mára – vélekedett – a bíróság ambíciói tovább nőttek, és „kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának”. Hozzáteszi:

„A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd.”

Arról a Népszava is beszámolt még novemberben, hogy az Európai Bíróság elnöke szerint az egész EU-t bedöntheti a közösségi jogot ért támadás, az unió válaszút elé került. Koen Lenaerts Hágában, a Nemzetközi Európa-jogi Szövetség tanácskozásán szólalt fel, és arra figyelmeztetett, hogy több országban is kétségbe vonják a bíróság jogkörét, valamint a közösségi jog elsőbbségét.   

Mindez a kormányfő pénteken közzétett írásában valósággá válik, és lényegében a „szamizdat” vádirattá válik, amikor felteszi a szerinte alapvető kérdést, hogy „mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai”. Kijelenti, hogy a bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. 

„Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető”– állítja Orbán Viktor.
Orbán Viktor 2021 októberében Brüsszelben, az EU-csúcson

Majd többes szám első személyben folytatva, szinte valóságos védőbeszédet tesz közzé:

„Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai. Mi vagyunk közös európai értékeink forrásai és végső letéteményesei. Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem foszthat meg bennünket alapvető jogainktól. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem teremthet a semmiből új uniós hatásköröket.

A kormányfő szerint ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos. Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében. Szerinte „a tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon”. Végül megfújta a harci kürtöt:

„Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő!”

A kormányfő már megkezdett kampánykörútján Marika néni bódéját is meglátogatta a „hungarikumért”.