A lap azt idézi Márki-Zay Péter londoni előadásából, hogy csoda kellene Orbán Viktor megbuktatásához, hiszen pénz, paripa, fegyver, minden a miniszterelnök oldalán van, de a feladat egyáltalán nem lehetetlen. A politikus a brit külpolitikai intézetben, a Chatham House-ban populista diktátornak nevezte a kormányfőt, ám elismerte, hogy az esélyek nem az ellenzék mellett szólnak. Hiszen a Fidesz ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a sajtót és még rágalomhadjáratot is folytat.
A vendég úgy fogalmazott, hogy a rendszer immár nem konzervatív, inkább önkényuralomnak lehet minősíteni. Ám emellett tény, hogy ellentétek osztják meg a másik oldalán álló hat pártot. De meg kell teremteni az egységet, ám ha sikerül, akkor is valóságos varázslat szükségeltetne a győzelemhez.
Hozzátette azonban, hogy ő ezt már kétszer is megcsinálta, egyszer Hódmezővásárhelyen, egyszer pedig amikor nyert az előválasztáson. Reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem szakad meg, bár nem lesz könnyű, hiszen Orbán hatalmas összegeket fordíthat a választási hadjáratra és mindent ő tart kézben, és a jövőben is megtalálja a módját, hogy ő, a családja, valamint a haverok még tovább gazdagodjanak. A korrupció jelenti számára az alapot és az egyetlen ideológiát. Ám még akkor is meg kell kísérelni kiütni a nyeregből, ha utána netán összeomlik az új kormány. Merthogy Márki-Zay szerint a miniszterelnök a felelős a szegénységért és a koronavírus-járvány sok halottjáért.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár úgy reagált, hogy a politikus egy természetellenes balos szövetséget irányít és rágalomhadjáratot folytat a kereszténydemokrata kormány ellen. De ez már megszokott taktika a baloldalon, hiszen az az utóbbi 12 évben tagad mindent, amit a hatalom tesz, össze-vissza beszél és gyűlöletet kelt a konzervatívok ellen.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte a portállal, hogy a parlamenti választásokig már nem szabnak ki büntetést az Orbán-kormányra a jogállami normák megszegése miatt. Didier Reynders szerint a testület még mindig nem döntötte el, beveti-e a mechanizmust, mindenképpen megvárja, miként dönt arról február 16-án az Európai Bíróság. Utána várhatóan ide-oda pattog majd a labda, de a legvalószínűbb az, hogy április 3-ig nem mondják ki a döntő szót.
A politikus azonban jelezte: épp elég bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy elindítsák az eljárást. És ha az EU megadja a zöld jelzést, akkor Brüsszel napokon belül léphet. De ez nem törvényszerű, először is dűlőre kell jutni abban, hogy megkezdődjön-e a folyamat már a választás előtt, amihez politikai akarat szükséges. Mivel lehet olyan vélemény, hogy a mechanizmus alkalmazása befolyásolhatja a magyar szavazópolgárok véleményét.
A német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund úgy értékelte a fejleményt, hogy a jelek szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök újabb mentséget keres, mármint hogy miért tétlenkedik továbbra is. Az igazi beavatkozás azonban az volna a magyar ügyekbe, ha az unió továbbra is teletömné Orbán és lakájainak zsebét, akikre támaszkodik.
Ukrajna szomszédjai megragadják a NATO által felkínált segítséget, Magyarország azonban kétségeit hangoztatja és arról beszél, hogy csak korlátozottan tudja támogatja Kijevet, ha az nem módosítja kisebbségi nyelvhasználatot szabályzó törvényt. A többiek egyetértenek azzal, hogy a katonai szövetség küldjön erősítést a Fekete-tenger térségébe, mivel egyre nagyobb a feszültség Oroszország és Ukrajna között.
A budapesti vezetés azonban kilóg a sorból, jó viszony fűzi Moszkvához és most azzal fenyeget, hogy nem csatlakozik a közös erőfeszítésekhez a régóta fennálló kétoldalú vita miatt. Miközben nagyon úgy néz ki, hogy az ukránok megsegítése szorosan kapcsolódik a keleti szárny megerősítéséhez.
Arra a kérdésre, hogy a NATO vezényel-e új egységeket magyar és szlovák területre, az egyik szóvivő idézte Jens Stoltenberg főtitkárt, aki a hét elején nem zárta ki ezt a lehetőséget. A szlovák külügyminiszter ugyanakkor azt mondta a lapnak, hogy a jelenlegi kritikus helyzetben logikus a terv, hiszen a védelmet és az elrettentést is fokozni kell keleten. Magyarország ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. A Bem rakpart csupán annyit közölt, hogy el kell kerülni egy új hidegháborút, és a feszültség élezése helyett közvetlen párbeszédre van szükség Oroszország, illetve a Nyugat között. A részletekbe azonban nem ment bele.
A fiatal New York-i republikánusok klubja, a NYYRC a nyugati civilizáció és a családok nagy védelmezőjének tartja Orbán Viktort. A klub először adott ki ilyen nemzetközi állásfoglalást és véleménye az, hogy a magyar kormányfő határozottan védi a nemzeti érdekeket és elhárítja a szuverenitást fenyegető globalista bekerítési kísérletet. Továbbra is az emberek kollektív sikerére összpontosít, közben azonban tiszteletben tartja és támogatja az egyéni polgárjogokat. Ezek után a klub felszólítja a magyarokat, hogy voksoljanak Orbán Viktorra, ha meg akarják tartani a nyugati civilizációt.
A lap hozzáteszi, hogy a politikus megítélése vegyes a tekintélyuralmi tendenciái miatt, az Economist demokráciarangsorában Magyarország 11 helyet esett vissza, a Riporterek Határok Nélkül pedig úgy értékelte, hogy igencsak kockázatos manapság magyar újságírónak lenni. De érik bírálatok az Orbán-rezsimet az LMBTQ-jogok, valamint a bevándorlás korlátozása miatt is.
A republikánus exelnök, Donald Trump azonban pár napja beállt a rendszer mögé, annak legnagyobb támogatója mostanában Tucker Carlson. A Fox News műsorvezetője újra Budapestre készül, a héten kifejtette, hogy Orbán Viktor veszthet a választáson, vagyis pont ez mutatja, hogy nem pártállamról van szó. Szerinte a Fidesz az alkotmányos kereteken belül működik, az emberek felhatalmazása alapján. Április 3-án azonban el kell dönteni, hogy ki mit akar: hatékony, eredményes vezetést, amely ily módon zavarja az eurokratákat és a bidenistákat, vagy egy összetákolt ellenzéki csoportot, amelynek semmiféle terve sincs, azon kívül, hogy Orbán Viktornak mennie kell.
Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Államok, Brazília, az Egyesült Királyság, Magyarország és más „populista” országok elszúrták a járványkezelést, így a pandémia miatt a vizsgált 11 országban az elnéző politika folytán átlag több mint kétszer többen vesztették életüket a halálozások megszokott szintjéhez viszonyítva, mint másutt. A felmérést a kieli Világgazdasági Intézet végezte el és arra jutott, hogy sok ember életét meg lehetett volna menteni, ha ezek az országok hajlandóak következetesen alkalmazni népszerűtlen intézkedéseket.
A koronavírus-járvány okozta többlethalandóság aránya ezekben az országokban 18 százalék volt, míg ahol nem populista kormány van hatalmon, csupán 8 százalék, éÉspedig leginkább azért, mert a demagóg vezetők nem akarták jelentősen gátolni az emberek mozgását, nem rendelték el korlátozásokat, noha ily módon vissza lehetett volna fogni a Covid-19 terjedését. További jellemzőjük, hogy a hivatalos megnyilatkozások bagatellizálták a betegség súlyosságát és lejáratták a szakértők megállapításait.
A brit lap vezércikke arra szólítja fel Németországot, hogy kapja össze magát, mert nélküle nem lehetséges a nyugati szolidaritás Oroszországgal szemben, és a berlini kormánynak is érdeke az agresszor elrettentése. A nyugati próbálkozások az egység felmutatására azonban folyamatosan zátonyra futnak a németek ingadozásán. Németország nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnának és még azt is megakadályozta, hogy Észtország az egykori NDK-ból származó lövegeket adjon át.
Az új koalíció vegyes jelzéseket küld, mármint hogy hajlandó-e megtagadni a használatba vételi engedélyt az Északi Áramlat 2-től, ha az orosz hadsereg lerohanja a szomszédos országot. Továbbá, hogy támogatja-e Oroszország kizárását a nemzetközi fizetési rendszerből. Az egykori Brandt-féle Ostpolitik ma is kihat a német külpolitikai gondolkodásra. Ám a kormánynak minden oka megvan, hogy beálljon a gazdasági szankciók mögé.
Hiszen a német gazdasági érdekeket és az orosz gázszállításokat semmi sem veszélyezteti jobban, mint egy esetleges háború. Európa szívében. Rá kell venni Putyint a diplomáciai megoldásra. Az új vezeték pedig mindig is politikai program volt, azt szolgálta, hogy ki lehessen iktatni az ukrán tranzitutat. Így Scholznak határozottabban ki kellene jelentenie, hogy ilyen körülmények között nem működhet a már kész csőrendszer.
Ahhoz, hogy hasson az elriasztás, a Kremlnek látnia kell, hogy az ellenoldal kész maga is áldozatokat hozni. Ám üzleti kapcsolatokat nehéz fenntartani egy olyan hatalommal, amely a szomszédját fenyegeti, több mint 100 ezer katonát összpontosít a közös határtérségben. A normális állapotok visszaállításának legjobb módja a nyugati szolidaritás és a megfelelő elszántság mind az elrettentésben, mind a diplomáciában.
A német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány szarajevói irodavezetője szerint a bosznia-hercegovinai szerbek vezetője egyelőre aligha viszi ki az országrészt a köztársaságból, és e pillanatban háborútól sem kell tartani, Milorad Dodik mégis ráerősített a retorikára, mert megfelelő külső támogatás érez maga mögött, a többi között Orbán Viktor jóvoltából.
Milorad Dodik szövetség köti a szerb elnökhöz és tudja, hogy Vlagyimir Putyin fedezi a hátát. Emellett együttműködik a magyar kormányfővel, akit szoros viszony kapcsol szlovén kollégájához. A magyar fél a minap ígért 100 millió eurós gazdasági segítséget, azon felül a magyar bővítési biztos egyoldalúan támogatja Szerbia felvételi törekvéseit, noha az ország csúszik vissza a demokrácia területén. Várhelyi ellen emellett felmerült, hogy segédkezet nyújt Milorad Dodik terveihez.
Az EU azonban eljátssza a szavahihetőségét a régióban, amikor nem egységes és nem tudja érvényesíteni az elveit, illetve a követeléseit. Ily módon teret nyit Oroszország és Törökország előtt. Boszniában ugyanakkor újra élesen előtérbe kerülnek a múlt démonai, leginkább Dodik etnikai nacionalizmusa miatt. De a jelenség jellemző a bosnyák és a horvát kisebbségre is. Emellett a politika általában autokrata és a kliensrendszerre épül. A nacionalizmust saját hatalma bebiztosítására lovagolja meg. Ennek azután hiába próbál megálljt parancsolni a civil szféra, illetve egy-két párt.
Ám hogy a bosznia-hercegovinai a Szerb Köztársaság esetleg kiválik, annak ébresztőként kell hatnia az EU-ra, mert jelenleg az a destabilizáció első számú forrása. És sajnos nagyon sok fegyver van forgalomban.
