Az Európai Bizottság magyar tagját, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztost kezdettől fogva fenntartásokkal fogadták a brüsszeli buborékban. Sokan tartottak attól, hogy Orbán Viktor közeli munkatársaként a magyar kormány, és nem az Európai Unió politikai céljait fogja követni a Nyugat-Balkánon és másutt.
Kínosnak érezték, hogy a csatlakozó országoktól a jogállamiság tiszteletben tartását megkövetelő biztosi testület felelős tisztségviselője egy olyan tagállam delegáltja, amely ellen épp ezen a téren merülnek fel súlyos kifogások. Várhelyi ráadásul a Fidesz-kormány politikájának vehemens védelmezője volt korábbi posztján, Magyarország brüsszeli állandó képviseletének az élén. A nyugat-balkáni országokban ugyanakkor örültek a megválasztásának, mert az elkötelezetten bővítéspárti és a térségben nagyon aktív budapesti kormány képviselőjét látták benne.
Tavaly ősszel a Politico hivatalos személyek nyilatkozatai és belső dokumentumok alapján feltárta, hogy Várhelyi Olivér utasítására a valóságosnál jobb színben tüntették fel egyes uniós tagjelölt országok jogállamisággal és emberi jogokkal kapcsolatos teljesítményét különféle bizottsági jelentésekben és állásfoglalásokban. Az írás szerint a magyar biztos különösen Szerbiával szemben volt elnéző, jóllehet civil és nemzetközi szervezetek szerint Belgrád jó néhány területen egyáltalán nem mutatott fel eredményeket.
A magyar biztos tagadta a vádakat, és kiállt mellette főnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök is.
Januárban robbant a következő bomba, amikor európai parlamenti képviselők egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva vizsgálatot kezdeményeztek a bizottsági elnöknél Várhelyi Olivér ellen, aki szerintük támogatja a szerb szeparatista Milorad Dodiknak Bosznia-Hercegovina egységét veszélyeztető tevékenységét. Az állítást az Európai Bizottság szóvivői és az uniós képviselet is cáfolta, mondván: a szerb vezető csak tájékoztatta a biztost szándékaikról, amelyekkel az egyáltalán nem értett egyet. Néhány napja egy újabb képviselői nyilatkozat született, amely nem említi Várhelyit, de sürgeti, hogy az uniós döntéshozók “végre hagyjanak fel a Dodikkal szembeni, hosszú ideje tartó, eredménytelen megbékélési stratégiájukkal”.
Közben az is borzolja a kedélyeket, hogy a lengyel EU-képviselet vezetője beadta pályázatát a bizottság bővítési főigazgatói posztjára, ami a biztosi után a második legfontosabb tisztség.
Ujvári Balázs szóvivő lapunknak megerősítette, tart a pályázók értékelése, és a kinevezésről nem Várhelyi, hanem a teljes biztosi testület dönt.
Kérdésünkre, hogy igaz-e a hír, miszerint a főigazgatóságon sok a betöltetlen állás, Johannes Hahn költségvetési és adminisztratív ügyekért felelős biztos azt mondta: megvárják, míg a főigazgató elfoglalja a helyét, és azután töltik fel a vezető pozíciókat, lehetőséget adva neki, hogy kiválassza, kikkel szeretne együtt dolgozni. A Politico korábban arról írt, hogy több tisztviselő távozott a főigazgatóságról, mert nem értett egyet a biztos által követett irányvonallal.
