Egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy ki (vagy melyik cég) fogja üzemeltetni az ország legnagyobb fedett csarnokát, a 22 022 néző befogadására alkalmas MVM Dome-ot: az arénában jelenleg a férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőinél tartanak, az éremosztó mérkőzések a hétvégén lesznek. A magyar válogatott is itt játszotta csoportmérkőzéseit, de a csapatnak csupán három parti adatott, mert két vereséggel és egy győzelemmel kiesett, és nem folytathatta az Eb-t. A válogatott minden idők legrosszabb Európa-bajnoki szereplésével a 15. helyen zárt, ami azért szurkolói körökben nem okozott osztatlan elismerést.
A csarnok a jelenlegi információk szerint 116 milliárd forintba került. Az ár a kivitelező Market Zrt. pályázata szerint a lehető legolcsóbb volt, ugyanis a legkisebb ajánlattal nyert: ez akkor bruttó 99,97 milliárd forint volt. Azt egyelőre nem tudni, hogy a teljes egészében állami forrásból felépült csarnok akkor ennyivel drágult a kivitelezés két éve alatt, vagy ebben már benne vannak-e a korábbi költségek. Ugyanis a kormánynak első lépésként majdnem 14 milliárdért kellett visszavásárolnia a telket attól az ingatlanforgalmazótól, amelyhez a IX. kerület előző, még fideszes vezetésétől került a terület, és a tervezés is egymilliárdos tétel volt.
Legalább ennyire izgalmasabb kérdés, hogy ki fogja üzemeltetni Európa egyik legnagyobb csarnokát, egyáltalán, szükség volt egy ekkora arénára. Mindenesetre Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke, a Fidesz pártigazgatója 2019 utolsó napján egy zárt körű évértékelőn ezt mondta: a Groupama Arénában öt év alatt ezer rendezvényt tartottak, és a nyereséges üzemeltetést látva vették a bátorságot arra, hogy a magyar államnál kérvényezzék a szomszédban épülő, 22 ezres multifunkcionális csarnok üzemeltetési jogának megszerzését is. – Ha megkapjuk az aréna üzemeltetését, nincs szükség egy nyolcezres csarnokra a Fradivárosban – mondta akkor Kubatov Gábor. Kijelentette, a végleges koncepció attól is függ, megkapják-e a csarnok üzemeltetését, amit csak akkor vállalnak, ha az nyereségesen működtethető.
Kérése meghallgattatott: 2020 júliusban Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: a kormány a népligeti gigacsarnokot a Ferencváros tulajdonába adja. A tárcavezető tisztázta, tulajdont, nem pedig üzemeltetési jogot kapott a zöld-fehér klub. „Kötünk egy megállapodást a Ferencvárossal, hogy meghatározott számban elsőbbségük van az állami rendezvényeknek, illetve a nemzeti válogatott mérkőzéseinek, ezt a szerződésben a Ferencváros garantálni fogja” – részletezte a döntést a miniszter. Azt, hogy mi indokolta, hogy egyetlen tollvonással a Ferencváros tulajdonába kerüljön egy százmilliárdos csarnok tulajdonjoga, Gulyás azzal magyarázta, hogy a Ferencváros a futball-stadionhoz hasonlóan jól tudja majd működtetni, és „több sportágnak lehet kiváló és magas szintű otthona”.
A rekord gyorsan felépült, és nívójában valóban világszínvonalat képviselő csarnok üzemeltetéséről azonban egyelőre nincs hír. A Népszava öt intézményt, céget keresett meg, négy egyértelmű választ adott. A Ferencváros Groupama Arénáját üzemeltető Sportfive ezt írta: „Az új csarnok üzemeltetése nem tartozik a Sportfive Hungary Kft-hez.” A névadó Magyar Villamos Művek ezt válaszolta: „Az MVM kizárólag az MVM Dome névadó szponzora, társaságunk a sportcsarnok üzemeltetésében nem vesz részt.” Hasonlóképp reagált a kivitelező építőipari óriáscég: „A Market Építő Zrt. a Megrendelővel kötött szerződés alapján 2022. március 2-ig kizárólag műszaki üzemeltetési feladatokat lát el az MVM Dome sportcsarnokban, így a jövőben tervezett programokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni.” Ahogy a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft. sem szolgált megoldással: „Kizárólag energiahatékonysági fejlesztésekkel foglalkozunk a KEHOP 5.2.2 pályázat keretén belül. Kérem, forduljon a BMSK Zrt.-hez.” Utóbbit kétszer is megtettük, válasz lapzártáig nem érkezett.
A 118 milliárdból felépült MVM Dome-nak nincs honlapja sem, egy szimpla hivatkozás közli, hogy az oldal fejlesztés alatt áll. Mindez legalábbis furcsa, hiszen ennyi pénzből futhatta volna egy szerverre, a felületen pedig közzé tehették volna a leendő eseményeket. Pillanatnyilag annyi látszik biztosnak, hogy a 22 ezres, eredetileg multifunkcionálisnak álmodott csarnokban a sportesemények viszik a prímet: az idei női kézilabda BL Final Four-t, illetve a 2024-es és 2027-es női Eb-t, vb-t rendezik itt. Koncertekről, kulturális eseményekről nem tudni. A másik budapesti csarnok, a Papp László Sportaréna ugyan csak fele ekkora, de ott egymást érik az események, van olyan világsztár, akinek koncertje jövőre esedékes, de már most le van kötve az időpont (Justin Bieber).
