Orbán Viktor tervezett moszkvai látogatása azt üzeni, hogy a NATO- és az EU-tagállamok nem egységesek Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatainak elutasításában. A magyar kormányfő a látogatással közvetve bátorítja az orosz elnököt a jelenlegi feszült helyzet további eszkalálására – fogalmaz az Egységben Magyarországért közleményében.
Az ellenzék szerint a kormány számára „a közös EU-s és NATO-s biztonsági érdekeinket felülírja a mutyipolitizálás, a korrupcióval átszőtt üzletelés”. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: „aggasztó hírek érkeznek arról, hogy a látogatás során döntő lépést kívánnak tenni Paks-2 építése kapcsán”, és olyan gázmegállapodást akarnak elérni, amely előnytelen lenne Magyarország számára.
Az Egységben Magyarországért emlékeztet arra: az orosz vezetés tavaly decemberben két egymással összefüggő, elvben az európai térség biztonságára vonatkozó javaslat-tervezettel állt elő, ám – mint fogalmaznak – ezek valójában a volt szovjet befolyási övezet modernizált változatban történő helyreállítását célozzák, lényegében afféle új Brezsnyev-doktrínaként. Úgy vélik, Moszkva éket próbál verni a transzatlanti együttműködésbe, amikor azt javasolja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok egyezzen meg Európa biztonságáról, ez utóbbi megkérdezése nélkül. A javaslat elfogadása térségünket, beleértve hazánkat is teljes mértékben védtelenné és kiszolgáltatottá tenné az orosz zsarolással és expanziós törekvésekkel szemben, hiszen azt is elvárná, hogy a NATO Magyarországot is hagyja magára – írják.
Az ellenzéki pártok „megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a más esetekben a szuverenitásunkra oly kényesnek és sértődékenynek mutatkozó magyar kormány egyáltalán nem utasította vissza az orosz javaslatot és nem tette világossá: nem Moszkva joga eldönteni, hogy biztonságunkat milyen módon és milyen eszközökkel kívánjuk garantálni”. Az Egységben Magyarországért hangsúlyozza: Magyarországnak elemi érdeke volna nem csak szavakkal, hanem tettekkel is kiállni Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ezt kívánja a kárpátaljai magyarság érdeke is, akiket egy újabb háborús eszkaláció közvetlen életveszélybe sodorna - teszik hozzá.
Mint arról a Népszava is beszámolt, az orosz külügyminisztérium a múlt pénteken megismételte követelését, hogy Moszkva és a NATO térjenek vissza az 1997-es helyzethez, amikor is aláírták a felek közötti kétoldalú kapcsolatokat szabályozó alapokmányt. A tárca akkor egyértelművé tette: Oroszország követelése, miszerint a NATO vonja ki a külföldi erőket, a technológiát és a fegyvereket, Bulgáriára és Romániára is vonatkozik, mivel ezek az országok nem voltak tagjai a NATO-nak 1997-ben. A két ország 2004-ben, Magyarország pedig 1999-ben lépett be a NATO-ba.
