Lengyelország;Jog és Igazságosság Párt;Mateusz Morawiecki;

- Nem fizet az EU, teljes zűrzavarba süllyedt a „lengyel rend”

Január elején rengeteg lengyel pedagógus, rendőr, tűzoltó, katona a vártnál kevesebb pénzt talált a (többnyire jelképes) borítékban. Hasonló megdöbbenés lett úrrá 400 ezer nyugdíjason – ők is kevesebb pénzhez jutottak.

A kárvallottak nem értették miről is van szó: nekik azt ígérte a kormánypárt, hogy csak jól járhatnak az ünnepi politikai tűzijátékkal felmutatott „lengyel New Deal”-nek nevezett nagy reformtervvel. A „Polski lad” (Lengyel rend) néven népszerűsített átrendezés sok mindenkinek ígért sok jót. Többek között nagyobb finanszírozást az egészségügynek, amelynek erre égető szüksége van. A terv nagyobb igazságosságot ígért az elosztásban. A jelenleg kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt azzal az ígérettel jutott hatalomra, hogy a megtermelt jövedelmekből többet juttat a gyereket nevelő családoknak, s fellép a munkavállalók érdekében, akiket a cégek kényszervállalkozóként alkalmaztak.

A családtámogatási rendszer lett a PiS uralma megőrzésének fő érve – hasonlóan a Fidesz rezsicsökkentésről szóló narratívájához. A PiS a szociális juttatások további növelését – például 14. havi nyugdíjat, családi pótlék emelést is beígért, azonban a világjárvány, s az ennek nyomán bekövetkező stagnálás gátat emelt e tervek elé. A Polski lad egyik fő célja az lenne, hogy folytathassa az elkezdett családtámogatási rendszert, s újakat is bevessen a politika távlati és napi érdekeinek megfelelően. Ilyen lenne például a „családok nevelési tőkéje” nevű elem, amellyel gyerekvállalásra bírnák a lengyeleket, alapjáratban 12 000 złotyt fizetnének ki a gyereket vállaló családoknak. (Egy złoty körülbelül 80 forint) A rendszerben még több hasonló elem szerepel. Kritikusaik megjegyzik, hogy a kormányzat a juttatásokat ideológiai meggondolások alapján osztja – az egyszülős családokat például hátrányosan kezelik.  

Amikor tavaly májusban bejelentették a reformcsomagot, a kormány azt hangsúlyozta, hogy abból 17-18 millió lengyel nyerni fog. A vesztesekről, akiktől a változásokkal elvesznek, kevés szó esett.

 Most kiderült, hogy sokan vannak azok is, akiknek az egyébként közepes jövedelme kevesebb lett: a havi 6000 és 11000 złoty között keresőknél már nem leírható az adóból a társadalombiztosítási járulék. Az alkalmazottak, kisvállalkozók külön kérelemmel ezt elérhetik, de a hasonló összegű nyugdíjban részesülők már nem. Semmilyen kedvezmény nem jut az egyszemélyes vállalkozásként foglalkoztatott biztonsági őrök, takarítónők, s más hasonló munkakörben dolgozók százezreinek.

A szakértők hónapok óta jelezték, hogy baj lesz: a sietve összehozott törvénycsomag átláthatatlan, ellentmondásos, nehezen kezelhető, diplomás adótanácsadó kell hozzá. A kormány menet közben is állandóan változtatott a rendszeren – a káosz ettől nagyobb lett. Az igazi botrány viszont akkor tört ki, amikor viszonylag kiskeresetű közalkalmazottak kaptak januárban kevesebb pénzt. Ők ugyanis nem számoltak a bürokratikus követelményekkel és nem töltötték ki az előírt formanyomtatványt, amellyel megkaphatták a „középosztálynak járó kedvezményt”. Hasonló felháborodást váltott ki, hogy ez a kedvezmény a nyugdíjasok esetében nem érvényes, így ők jogokat veszítenek el. A magasabb nyugdíjakat azok kapják, akik jelentősen tovább dolgoztak a korhatárnál. Erre az állam biztatta őket, most szerzett jogukat veszik el.

A Polski lad a Mateusz Morawiecki vezette kormány fő műve lehetett volna, egyben a lehetőség a miniszterelnök számára, hogy ő legyen a PiS élén Jaroslaw Kaczynski utódja. Most ugyanis korlátozott Morawiecki hatalma, fontos ügyekben nem ő dönt. Régóta lehet tudni, hogy éles konkurenciaharc dúl a jobboldali koalícióban. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország nevű szuperkonzervatív szatellitpárt vezére akar – Kaczynski távozása után – az egész jobboldal vezetője lenni. Ebben Morawiecki a fő akadály. Ziobro az EU számára tett engedményekkel, liberalizmussal vádolja a bankárból lett miniszterelnököt. Most pedig nyilatkozatot adott ki, amelyben elhatárolódik a reformcsomagtól, s azt Morawiecki arculatépítésének nyilvánítja. Egy másik belső kritikus is megszólalt: Andrzej Duda köztársasági elnök is elkezdett aggódni a hátrányba került emberekért és bejelentette konzultálni akar a kormánnyal. Lengyel megfigyelők szerint ez a zűrzavar 

nagy fejfájást okoz a kormánypártnak, amelynek politikusai tőlük szokatlan gesztussal bocsánatot kérnek az elkövetett hibáért.

– Ennek nem lett volna szabad megtörténnie – bocsánatot kérek – mondta Morawiecki egy podcastban a januári megcsappant kifizetéseket követően. – Elkövetünk hibákat, mint mindenki, de képesek vagyunk azokat helyrehozni, visszavonulni a rossz kezdeményezésektől és bocsánatot kérn”. Ezt Kaczynski mondta a Sieci hetilapnak adott interjúban.

Az eredeti terv szerint a lengyel New Dealt jórészt az EU finanszírozta volna, a jövedelmi átrendeződések csak kiegészítették volna ezt, a fő cél a PiS választói bázisának növelése volt. Az EU azonban nem fizet súlyos jogállamisági vitában áll a lengyel kormánnyal, a bírósági rendszer politikai megszállása miatt. Amíg ez nem rendeződik nem jön a támogatás. A kormánynak viszont siker kellett, keresztül verte az előkészítetlen és zavaros programot. Most pedig bocsánatot kér miatta.

Paks II., Szputnyik V, űrkutatás - ezek lesznek a legfontosabb témák.