A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa, Páll-Gergely Barna által vezetett nemzetközi kutatócsoport – közölte a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Mint írják, eddig egy 2015-ben borneói csigafaj volt a rekorder, azonban azt egy észak-vietnámi barlangból most előkerült Angustopila psammion faj (jelentése ógörögül homokszem) maga mögé utasította. A világ legkisebbjének kijáró trófeát birtokló új faj héjának legnagyobb mérete 0,6 és 0,68 milliméter között változik, a legkisebb példány kalkulált térfogata pedig 0,036 köbmilliméter.
A Laoszban szintén most felfedezett másik parányi csigafaj azért különleges, mert az élő példányok spirális mintázatban sárgolyókat helyeznek el a héjukon. A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás. Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0,6 milliméternél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent.
Noha a tengerben élnek ennél jóval kisebb fajok is, ám szárazföldön a most felfedezett faj a legkisebb. A csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának – amely körülbelül 0,2 psammion es átmérőjű – megfelelő számú idegsejttel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az életfolyamatai működjenek, a másik pedig az, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás „előállításához”.
