Az Európai Unió a demokrácia, a fejlődés és a béke ígéretén alapul, amit most veszély fenyeget. Ezért újból életre kell kelteni ezeket az ígéreteket - mondta Emmanuel Macron az Európai Parlament stratsbourgi székházában tartott beszédében. Az elnök szerdán ismertette hazája, Franciaország féléves elnökségi programját az EU miniszteri szintű tanácsának az élén.
A politikus az éghajlatváltozást, a digitális átalakulást és a biztonságot nevezte az Európai Unió előtt álló fő kihívásnak, és hosszan beszélt a demokrácia és a jogállam megvédelmezésének a fontosságáról. “A francia elnökség az általunk nagyra tartott értékek előmozdításának elnöksége lesz” - kezdte beszédét, hangsúlyozva, hogy a sokak által leírt liberális demokrácia éppen a világjárvány idején bizonyította életképességét, szemben a tekintélyelvű rendszerekkel. Vissza kell hódítani azokat, akik távolodnak a demokratikus elvektől, mert a jogállamiság vége az önkényuralom kezdete. Macron visszautasította a gondolatot, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya, és felszólalásában, majd később, a képviselők kérdéseire adott válaszaiban is kifejtette, hogy az EU alapértékeiről szóló vitákat párbeszéd útján tartja kívánatosnak rendezni. „Inkább a meggyőzés, és nem a fenyegetés eszközével kell élnünk” - fogalmazott.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője hozzászólásában a francia elnök szemére hányta, hogy a 7. cikkely folyamata lassan halad, és az állam- és kormányfői tanács nem hajlandó megvitatni a demokratikus értékek lebontását néhány tagállamban. A momentumos Cseh Katalin kérte a francia EU-elnökséget, hogy a Pegasus lehallgatási botrányt tegye a 7. cikkely szerinti eljárás részévé. Iratxe García Pérez, a szocialisták politikai csoportjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar és a lengyel helyreállítási tervet nem szabad addig jóváhagyni, amíg tekintélyelvű kormányaik nem térnek vissza a demokrácia útjára, és nem tartják be az Európai Unió Bíróságának az ítéleteit.
Macron bejelentette: javasolni fogja, hogy módosítsák az EU Alapjogi Chartáját, és foglalják bele a környezetvédelmet, valamint az abortuszhoz való jogot. A jóléti államot az európai demokrácia örökségének nevezte, és határozott lépéseket ígért az európai minimálbérről, a bérek átláthatóságáról és a nemek közötti bérkülönbségek csökkentéséről szóló uniós jogszabályok mielőbbi elfogadása érdekében.
A francia államfő dicsérte Európát, amiért felismerte a klímaváltozás sürgősségét, és célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon. Át kell alakítanunk az iparunkat, új technológiákba kell befektetnünk – mondta, de visszautasította a bírálatokat, amelyeket az atomenergia, mint átmeneti energiaforrás támogatása miatt kapott. Szerinte egyelőre nem áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások teljes körű bevezetéséhez alkalmas technológia, ezért egy darabig még szükség lesz - várhatóan egyre csökkenő mennyiségben - a szénre, a gázra és a nukleáris energiára.
Macron sürgette, hogy Európa fegyverkezzen fel, hogy ne legyen kiszolgáltatva mások döntésének és visszaszerezze az ellenőrzést a határai felett. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak őszinte és célratörő párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal, hogy megállítsa a destabilizációs törekvéseket, a beavatkozási kísérleteket és a manipulációt.
