Több iskolában is azt a feladatot kapták az intézményvezetők, hogy folyamatosan figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a pedagógusok, diákok pozitív koronavírusteszt-eredményeit – értesült a Népszava több forrásból is. „Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni, még akkor is, ha csak háziorvos általi gyorsteszt” - olvasható az egyik, lapunkhoz eljutott iskolai tájékoztató levélben, amelyben a „megnövekedett esetszámok miatti káoszra” hivatkoztak.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szintén megerősítette, hogy egyes intézményvezetőket erre utasított a területi népegészségügyi hatóság, ugyanakkor tud olyan iskolákról is, ahol az igazgatók semmit nem tudnak erről. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter gimnáziumi igazgató is azt nyilatkozta a Népszavának: az intézményvezetők nyomon követhetik a Köznevelési Információs Rendszer és az EESZT összekapcsolt felületén az intézményükhöz tartozó járványügyi adatokat. Úgy véli, ez hasznos lehetőség, hiszen gyorsabban hozzájuthatnak az adatokhoz: náluk így derült ki, hogy múlt héten még 6 igazoltan fertőzött diákjuk volt, ezen a héten már 24.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint lehetnek problémák az eljárással. A PDSZ-hez is érkeztek jelzések arról, hogy az EESZT böngészése már feladat is az intézményvezetők számára, ám szerinte ennek nincs jogszabályi alapja, a pozitív teszttel rendelkező diákok, tanárok felkutatása nem tartozik az igazgatók jogkörébe - még úgy sem, hogy az érintettek más egészségügyi adataiba nincs betekintésük -, és a törvényben szabályozott intézményvezetői feladatokkal sincs összhangban.
Nagy Erzsébet beszámolt arról is, több megkeresést kaptak táppénzen lévő pedagógusoktól, akiket arra köteleztek, hogy otthonról dolgozzanak: tartsanak digitális órákat, ellenőrizzék a tanulók munkáit. Az érdekvédő szerint ez biztosan jogellenes, azokat a munkavállalókat, akik betegség miatt táppénzen vannak, semmilyen munkára nem kötelezheti sem az iskolavezetés, sem a tankerület. A PDSZ választmányi tagja a kötelező oltás miatt is megnövekedett tanárhiányt és a következetlen iskolai járványprotokollt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért.
Bár a kormány szerint jelenleg az iskolai osztályok mintegy 3 százalékát érinti tanügyi intézkedés a Covid-járvány miatt, Nagy Erzsébet úgy véli, az intézkedések száma azért is alacsony, mert az esetek nagy részében semmilyen intézkedés nem történik. Például, ha egy osztályban valaki megfertőződik, azok a tanulók, akik oltottak, nem kerülnek kontaktszemélyként karanténba, miközben ők is ugyanúgy megfertőződhetnek és tovább fertőzhetnek. Mindemellett a kormány a karanténidőszakot is lerövidítette fertőzöttek esetében 7, oltatlan kontaktok esetében 5 napra.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint erre azért volt szükség, mert rengeteg tanulónak nagy számú hiányzása gyűlt össze a karanténok miatt, többen ezért arra kényszerültek, hogy bemenjenek az iskolába, amikor még karanténban kellett volna lenniük. Ezt támasztja alá az is, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók egy része nem vehet részt jelenléti oktatásban, az otthon lévők újból online is bekapcsolódhatnak az oktatásba; ezt eddig kifejezetten megtiltották az iskoláknak. Egész osztályra vagy iskolára vonatkozóan azonban továbbra sem rendelnek el digitális munkarendet; az 5-11 évesek oltása miatt most már az 1-6. évfolyamokon sem.
