A horvát közvéleményt valósággal sokkolta az a demográfiai adat, amely szerint tíz év alatt 400 ezerrel csökkent az ország lakóinak a száma, akik összesen már csak 3,89 millióan vannak. A háztartások száma öt százalékkal esett vissza. Az eltávozottak nagy része külföldön találhatott munkát, de arról nincs pontos adat, hány emberről lehet szó. De a kivándorlás nem az egyetlen oka népességfogyásnak. A riasztó demográfiai adatok a horvátok nem túl jó egészségi állapotára is visszavezethető és arra, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll.
Ma a kormány egyik legrosszabbul teljesítő miniszterének azt a Vili Beros egészségügyi tárcavezetőt tartják, aki a koronavírus-járvány első hulláma során még valóságos szupersztár volt a horvát politikában, azóta azonban sokan megkérdőjelezik a szakmai képességeit. Egyes feltételezések szerint az Andrej Plenkovic miniszterelnök által tavaszra bejelentett kormányalakítás egyik áldozata ő lesz.
Horvátországot erőteljesen sújtotta a járvány több hulláma, az EU államai közül itt az egyik legmagasabb a halálozási arány, miközben átoltottság tekintetében igen rosszul áll.
Andrej Plenkovic és Vili Beros is elismeri, mielőbb szükség lenne az egészségügyi reformra. Jelenleg a kormány csak kényszermegoldásokra képes, pénzinjekciókkal próbálják menteni a menthetőt, de ez nem jelent hosszútávú megoldást. A vizsgálatokra, műtétekre egyre többet kell várni. Komoly gondot jelent az egészségügyi intézmények elavult infrastruktúrája is.
Vili Beros azt hangoztatja, „fenntarthatatlan, hogy 3,8 millió lakosra 65 kórház jut”, vagyis az ő olvasatában a reform elvonásokat jelent. Az sem világos sokak számára, hogyan lehetséges, hogy miközben Horvátországnak 3,9 millió lakosa van, az egészségbiztosító 4,2 millió embert tart nyilván. Az sem elhanyagolható, hogy a Transparency International tavalyi felmérésében jelentős korrupciót állapított meg több uniós ország egészségügyi rendszerében. E tekintetben Horvátország mellett Magyarország, Bulgária, Litvánia és Románia foglalják el a legrosszabb helyeket.
Két évtized óta jönnek elő reformjavaslatokkal. Mintha örökzöld slágereket hallanánk – fejtette ki Kresimir Luetic, a horvát orvosi kamara első embere a horvát közszolgálati csatorna, a HRT Otvoreno című műsorában.
Hat évvel ezelőtt a horvát egészségügyi rendszer adóssága jóval meghaladta a 300 millió eurót. A jelenlegi adminisztráció alatt ez mintegy másfél milliárd euróra nőtt, derül ki a Horvát Munkaadók Szövetségének adataiból. A világjárványban csak felgyorsult a pénzhiány és a hanyatlás. „Nem tudom, hová megy a pénz, és nem merem azt mondani, hogy esetleg ellopták. Régebben persze mindenért a szerbeket hibáztatták. Leválthatják Beros minisztert, de mindegy ki jön helyette. Semmi sem fog változni, a pénz eltűnik. Alapvető változásokra lenne szükség” – hangsúlyozta Danko Velimir Vrdoljak, a legnagyobb ellenzéki párt, az szociáldemokrata SDP egészségügyi tanácsának vezetője a Delo szlovén napilap szerint.
Nemrég a Haza Mozgalom (DP) nevű szélsőjobboldali párt parlamenti képviselőinek csoportja sajtóközleményben szólított fel az egészségügyi rendszer sürgős reformjára. „Horvátországban ezer lakosra több CT- és MRI-készülék jut, mint a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon vagy akár Szlovéniában. A várakozási idők mégis itt a leghosszabbak. Andrej Plenkovic kormánya felelős a helyzetért” – állította a párt.
A szakszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a gondot az ország átpolitizálása jelenti. „Amíg jobban érdekel bennünket, hogy egy kórházigazgató melyik párthoz tartozik, annál, hogyan működik egy kórház, addig nem lehetséges a változás” – fejtette ki a Jutarnji List napilapnak Drazen Jurkovic, az egészségügyi munkáltatók szövetségének igazgatója.
