Az Európai Bizottság arra készül, hogy már a jövő hónapban hivatalosan is több milliárd euró támogatást fagyasszon be a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt helyreállítási alapból, az RRF-ből, csak előbb még megvárja, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa teljesen törvényesnek az új jogállamisági mechanizmust. Az ítélet heteken belül várható, így az Európai Bizottság fel tud lépni olyan kormányok ellen, amelyek tesznek a demokratikus értékekre.
A retorzió a RRF-en kívül kiterjed majd a költségvetésből járó pénzekre is. A lengyelek 130, a magyarok pedig több mint 40 milliárd eurót veszthetnek. Az EU azzal vádolja Varsót és Budapestet, hogy mindkettő jogsértő módon avatkozik bele az igazságszolgáltatásba, korrupt és nem hajlandó alávetni magát az uniós jog elsőbbségének. Aggódik azért is, mert a kapott forrásokat a két hatalom a jogállam megrendítésére, illetve a szervezet elleni támadásokra használja.
A jogállamisági mechanizmust akár már február elején be lehet élesíteni a beavatott körök szerint. A két országnak a jövő hétfőig kell válaszolnia azokra a bizottsági aggályokra, miszerint egyrészt már eddig is visszaélések voltak a milliárdok elköltése körül, másrészt pedig hogy mit kívánnak tenni a lenyúlások megakadályozására. Ezen felül lengyelekre még az is vár, hogy lemondhatnak körülbelül 100 millió euróról, miután azt Brüsszel visszatartja a Varsó által ki nem fizetett bírság fejében.
Szomorú premiernek néz elébe az Európai Unió: a szervezet végrehajtó testülete az új jogállami mechanizmus segítségével kívánja beszedni Lengyelországtól azt a büntetést, amelyet az Európai Bíróság szabott ki részben a turówi lignitbánya be nem zárása, részben pedig azért, mert Varsó nem hajlandó felszámolni a bíróságok megzabolázására kitalált fegyelmi kamarát. Más szóval: építi le a jogállamot.
Az Európai Bizottság akár már ebben a hónapban befagyaszthatja a szubvenciók egy részét, ami azért újdonság, mert idáig minden vétkes tagország alávetette magát az EUB ítéletének. A két bírság napi 500 ezer, illetve 1 millió euró, de az még két hónapba is beletelhet, amíg az EU elkönyvelheti a kintlevőséget.
Az ilyenkor szokásos eljárás részeként az EU már felszólítást küldött Varsónak a tartozás egy részének, 15 millió eurónak a megfizetésére. Ám mivel közben lejárt a 45 napos határidő, az év elején ment egy újabb udvarias üzenet, ezúttal 15 napos haladékkal. Az ma ér véget. Utána a közösségi költségvetésért felelős igazgatóság ellenőrzi, mely átutalásokat lehet megkurtítani, erről értesíteni kell a másik felet, két héttel a tényleges lépés megtétele előtt.
Két éve egyébként a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nettó 12,4 milliárd euróhoz jutott Brüsszel jóvoltából, ha most egybevesszük a két tartozás éves összegét, az nagyjából 550 millió euró. Igazán bagatell, az egy évre jutó támogatás nem egészen 5 százaléka.
Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek idén az autokraták a választás miatt. lehet ugyanis, hogy felvirrad az ellenzéknek, mert politikai olvadás jöhet, bár az sincs kizárva, hogy az autokraták bebetonozzák uralmukat. Mindenesetre a nemzeti-populista hercegeknek, a huzamos ideje kormányzó Orbánnak, valamint Jansának és Vucicnak bizonyítania kell az urnáknál. Majd ősszel jön szellemi társuk, Dodik, akinek szintén harcolnia kell a voksokért.
A magyar miniszterelnököt baráti viszony fűzi mindegyik autoriter szomszédhoz, lépéseit összehangolja mind szlovén, mind szerb kebelbarátjával. Mivel szeretné kiterjeszteni befolyását a Nyugat-Balkánon, már 3 éve udvarol a bosznia-hercegovinai szerbek vezérének is, a hónap végén mellesleg ismét Banja Lukába hivatalos.
A hatalmi viszonyok mindenütt igencsak hasonlóak: járószíjra vett sajtó, felpuhított fékek és ellensúlyok és virágzó urambátyám-rendszer. Az ellenzék mégis bízik a győzelemben, bár kilátásai eltérőek az egyes országokban. Leginkább Jansának kell tartania attól, hogy veszít, mert ugyan az élen áll a felmérésekben, ám aligha lesz kivel koalíciót létrehoznia. A politikus pártja továbbra is az Európai Néppárt tagja (a Vucic-féle szerb SNS társult tag), miután onnan meglehetősen későn távozott a Fidesz. Egyébként pedig mindhárom politikus szoros viszonyt ápol Putyinnal.
A magyar pártnak nem csupán az üzlet és a politikai összefonódása, hanem a járvány siralmas kezelése miatt is lehetnek gondjai. Ljubljanai, belgrádi és Banja Luka-i szövetségesei azonban már csak önérdekből is bíznak Orbán sikerében a bőkezű magyarországi gazdasági támogatás miatt. A Fidesz holdudvarából befektetők erősen bevásárolták magukat a szlovén kormány közeli médiába. A Bethlen Gábor Alapítvány jóvoltából az utóbbi egy évtizedben hatalmas összegek áramlottak Szerbiába és Szlovéniába.
Ez vonatkozik Bosznia-Hercegovinára is. A Szerb Köztársaságban néhány száz magyar él, Magyarország több vízi erőmű építésében akar közreműködni.
Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában a cenzúra új formájával igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt. Már nemigen divat a durva elnyomás, bár azért a szerbeknél a járvány kezdetén 3 napra egy ablaktalan cellába zártak egy újságírónőt, miután megírta, hogy a kormány egyáltalán nem készült fel a válság enyhítésére. Majd, mint most elmondta, utána közellenséget kreáltak belőle.
Azóta viszont a belgrádi vezetés Belgrád sokat tanult Magyarországtól és több más olyan kelet-európai államtól, ahol szorul vissza a demokrácia. A lényeg, hogy le kell járatni a kritikus sajtómunkásokat, el kell érni, hogy csak kevesen olvassák cikkeiket. Azaz már nincs szükség brutális erőszakra, elegendő a társadalom befolyásolására, ha a partvonalra nyomják ezeket a forrásokat. Ami azután meglátszik a választási eredményen.
Szerbia és Magyarország, amely a svéd V-Dem Intézet szerint élen jár az autokrácia útján, választásra készül, ezért megszállta a médiát. A bíráló hangok nemigen jutnak szóhoz az egész térségben, miközben a már idézett svéd jelentés arra is kitér, hogy Budapest, Varsó és Belgrád támadást intéz az igazságszolgáltatás és a civil társadalom függetlensége ellen is.
A szocializmus időszakával szemben immár nem az állambiztonsági szolgálatok viszik a prímet a nemkívánatos vélemények elfojtásában, hanem az állam által ellenőrzött cégek, amelyek sokszor hatalmas nyomást gyakorolnak a szerkesztőségekre. Ebben az Orbán-kormány ment a legtovább, több száz orgánumot egyesített a miniszterelnök szövetségesei által kézben tartott holdingba, a KESMÁ-ba. Már csak egyetlen tévé, az RTL Klub maradt, amely pénzügyileg független a Fidesztől. Az ellenzék hiába egyesült, ezzel nem enyhült a hatalom fojtófogása a tömegtájékoztatáson.
Nagy felzúdulást váltott ki a brüsszeli politikai körökben, hogy a lengyel EU-nagykövet, Andrzej Sadoś a hírek szerint megpályázza a bővítésért felelős főigazgatóság vezetői posztját. A háborgás oka az, hogy a terület a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér irányítása alá tartozik, Andrzej Sadoś feltűnésével pedig illiberális hitbizományba kerülhet a keleti szomszédsághoz fűződő kapcsolat. Félő az is, hogy rossz üzenetet küld a felvételre pályázó nyugat-balkáni államoknak, akiket az unió folyton arra figyelmeztet, hogy be kell tartaniuk a demokratikus normákat.
A magyar uniós biztost már így ily olyan vádak érik, hogy nem szentel kellő figyelmet a jogállamnak az érintett országok esetében. Ráadásul ő és a lengyel diplomata puszipajtások és mindkettőjüket szoros kapcsolatok fűzik saját kormányukhoz, miközben azok ellen több eljárás is folyik a demokrácia visszaszorítása miatt. Ideértve olyan kulcskérdéseket, mint a bíróságok függetlensége, a sajtó szabadsága, a migráció és a nemi kisebbségek jogai.
Úgy tudni, hogy Andrzej Sadośt a héten hallgatja meg Ursula von der Leyen, Johannes Hahn, a költségvetésért felelős osztrák biztos, valamint Várhelyi Olivér. Egy uniós diplomata szerint azonban az új tagfelvételeket nem lehet rábízni az illiberalizmus két zászlóvivőjére. Már a magyar uniós biztos kinevezése is felhördüléshez vezetett, részben a jogállam magyarországi helyzete, részben azért, amilyen szerepet Orbán Viktor akar játszani a Nyugat-Balkánon. Márpedig félő, hogy az új felállásban a lengyel diplomata segít növelni a magyar befolyást a régióban.
A döntést a biztosok kollektívan hozzák meg.
A Pegasus-botrány lengyelországi szálának megalapozottságát először bizonyító kanadai kutatóintézet egyik munkatársa azt mondja, hogy a már ismert három eseten kívül további ügyekre is fény fog derülni, ő már látta az erre vonatkozó bizonyítékokat. A szakember a varsói parlament szenátusi vizsgálóbizottsága előtt beszélt, amely az ellenzéki többség szavazataival állt fel, munkájában azonban nem vesznek részt kormánypárti törvényhozók.
Mint emlékezetes, a Pegasus használatát sok-sok cáfolat után maga Jarosław Kaczynski exkormányfő és volt PiS-elnök, a lengyel politika legerősebb embere ismerte be, ám most egy hivatalos szóvivő megismételte, hogy feleslegesnek tartanak minden kutakodást, mert a megfigyelések csakis bírói engedéllyel történhettek. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy három éve törvénytelenül telepítették a kémszoftvert az ellenzék akkori kampányfőnökének és két jogásznak a telefonjára, az tegye meg a szükséges jogi lépéseket.
Magyarországon járvány? Ugyan, hol? Nagyjából ez a magyar szervezők válasza a kézilabda Európa-bajnokság megrendezését érő kifogásokra. Merthogy a mérkőzések telt ház előtt zajlanak, mintha a koronavírus-járvány miatt elrendelt összes biztonsági előírást hatályon kívül helyezték volna. De hát így rendelkezett a kormány három hónappal a választás előtt. A szurkolók szorosan egymás mellett állnak, ujjonganak, énekelnek, ugrálnak. Maszkot csak kevesen viselnek.
Nagy kérdés azonban, miként lehet lejátszani a tornát, mert Szlovákia sokkal jobban ügyel a biztonságra, mégis, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is a németeknél 7-en fertőződtek meg. Pedig ott a csarnokokba csupán minden negyedik helyet adták el, és csakis olyan nézőknek, akik be vannak oltva, illetve már átestek a betegségen. Az FFP-2 maszk kötelező, és nézik is, hogy felteszik-e.
De sokan estek ki a lengyeleknél és a horvátoknál is. Az Európai Szövetség ezúttal nem ragaszkodik az együttesek teljes elszigeteléséhez, ezért azután a versenyzők a szállodákban olyan vendégekkel találkoznak, akik egyáltalán nem fedik el a szájukat és az orrukat. Bárki azt gondolja, hogy ez jól sülhet el? Főleg az omikron miatt hamarosan belobbannak a számok. Az EHF mostanra már észbe kapott és kötelezővé tette a maszkot a magyarországi mérkőzéseken. Hogy azután mennyire szereznek érvényt a rendelkezésnek, az már más kérdés. De könnyen előfordulhat, hogy az a gárda győz a végén, amelyiknél a legkevesebb a koronabeteg.
Az osztrák gazdasági miniszternek esze ágában sincs követni a magyar példát az infláció megállítására, azt mondja, hogy a szakértőkre hallgat, azok pedig nem tanácsolják az árak befagyasztását. Magnus Brunner (ÖVP) szerint ez a módszer legfeljebb arra jó, hogy mintegy locsolókannából pazarolják el a támogatást. Szerinte inkább célzott intézkedésekre van szükség.
A lap emlékeztet arra, hogy Lengyelország is az áfát csökkentette fél évre az áremelkedés megállítására, Ausztria pedig a vendéglátásban és az idegenforgalomban folyamodott ehhez a megoldáshoz, éspedig 2020 júliusától kezdve, ám ez évtől visszaállt az eredeti rendszer, ami azonban meglehetősen nagy csalódást keltett a két ágazatban.
FAZ
Az osztrák belügyminiszter nem ért egyet új német kollégájának azzal a javaslatával, hogy az arra kapható országok ne várják be, amíg jobb belátásra térnek az ellenálló kormányok, hanem egymás közt, kisebb körben oldják meg a menedékkérők szervezett elosztását, így mozdítsák ki a holtpontról az uniós menedékpolitika reformját. Gerhard Karner szerint Nancy Faeser elképzelése hamis reményeket keltene a származási országokban, ahol már így is sokan a teljes vagyonukat odaadják az embercsempészeknek, csak, hogy eljuthassanak Európába.
Ausztria egyre több illegális határátlépőt tartóztat fel a magyar határon, miközben az embercsempészek egyre agresszívabbak lesznek, éppen tegnap történt, hogy Burgenland tartomány területén egyikük rálőtt a katonákra. Gerhard Karner szerint inkább olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyekben egység mutatkozik. Tehát a külső határok hathatós védelmére, a menekültügyi eljárások felgyorsítására, és az elutasított kérelmezők következetes kitoloncolására. A Bizottságnak pedig segítenie kell a határvédelmi létesítmények kiépítésében.
Az osztrák belügyminiszter beszélt arról is, hogy az új bécsi kormány ragaszkodik elődje politikájához, vagyis nem fogad be új menekülteket, bár s kérelmüket Ausztria átveszi azért.
A lap külpolitikai fő elemzője arra figyelmeztet, hogy Kína és Oroszország folyamatosan kóstolgatja az EU erejét, ám ha a szervezet nem reagál a gazdasági kihívásokra, akkor nagy veszélybe kerülnek geopolitikai elképzelései. Az EU a partvonalra szorult az ukrán válság ügyében, tehát kiderült, hogy gazdasági ereje egyáltalán nem szavatol neki megfelelő politikai befolyást a nemzetközi színtéren.
Kína nem hivatalosan gazdasági szankciókat hozott Litvánia ellen, miután az magasabb szintre emelte diplomácia kapcsolatait Tajvannal, ám az EU nem tudja, mitévő legyen. Pedig fontos útelágazás előtt áll. Cselekednie kell, mert Peking olyan eszközöket vetett be, amelyekről a vilniusi külügyminiszter azt mondta, hogy azok a spanyol inkvizícióra emlékeztetnek.
Merthogy a kínaiak egyfelől leállították az egész kétoldalú kereskedelmet, másrészt pedig megtiltották a multiknak az olyan termékek eladását, amelyekben bármiféle litván alkatrész van. A taktika rafinált. Úgy tudni, hogy német beruházók már ösztökélik a kormányukat, hogy adja be a derekát. A litván közvélemény pedig ellenzi Tajvan felértékelését.
Ám a kínai politikának vannak hátulütői, mert a szállítási lánc kipécézésével az egész egységes piacot veszi célba. Azaz ily módon az egész EU vizsgázik. Ráadásul a következő áldozat Csehország lehet, amely szintén javította viszonyát Tajpejjel, ám Prága kulcsszerepet foglal el a beszállítók sorában. Ha kiesik, abból nagy felfordulás lehet az európai gazdaságban.
Mellesleg Litvánia nem szegte meg az unió Kína-politikáját. Emellett a demokrácia és kis nemzetek védelme a szervezet alapértékei közé tartozik. A franciák már azon vannak, hogy törvénnyel vegyék elejét a külső gazdasági zsarolásnak. Itt kereskedelmi ellenintézkedések készülnek, vagyis azokat nem vétózhatná meg Magyarország és Görögország, Kína két nagy barátja a földrészen.
Ám az eljárás olyan körülményes, hogy a jóváhagyás várhatóan csak a nyárra születik meg. Lehet, hogy addigra a litvánok kénytelenek meghátrálni. Európának ezt a saját jól felfogott érdekében meg kell akadályoznia. Mert ha Kína sikeresen terrorizálja Vilniust, miközben az EU tehetetlenül figyeli a fejleményeket, a tanulságot levonják nem csak Pekingben, hanem Moszkvában és Washingtonban is.
