Egyre nehezebb feladat az önkormányzatok számára a szociális konyhák működtetése. Az ellátottak után eddig járó évi 67 810 forintos normatíva mellett sem volt könnyű biztosítani azt, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, magas tápértékű meleg ételeket állítsanak elő. Mindez pedig csaknem lehetetlenné válik a hónapról-hónapra emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt. Éppen ezért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöksége egy hónappal ezelőtt egy több miniszternek is megküldött levélben egyebek mellett azt kérte a kormánytól, hogy a központi költségvetés módosításával tegye lehetővé az élelmezési nyersanyagköltségek emelését, „nyújtson kompenzációt a települési önkormányzatok részére a gáz- és villamosenergia, valamint üzemanyag árak emelkedése miatt keletkező többletkiadások fedezetére”.
Ez végül – derült ki egy múlt hét végi Magyar Közlönyből – meg is történt, igaz nem olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan remélték. Az idei költségvetés alapján minden ellátott után 67 810 forintot kap egy település évente, ezt az összeget emelte meg a kormány a friss rendeletben évi 6 ezer forinttal. Ez mintegy 8 százalékos emelést jelent, csakhogy egyes élelmiszerek ennél nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a normatíva eddig sem fedezte a kiadásokat.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke a szociális konyhák költségeiről szólva úgy fogalmazott: a kiadások maximum 80 százalékát fedezte a központi pénz, de az általa vezetett Tab esetében ennél is kisebb az állami rész. Mivel pedig az étkezést igénylőknek 200 forintos térítési díjat kell fizetni, az önkormányzatnak mélyen bele kell nyúlni a zsebébe, hogy naponta egyszer meleg ételhez jussanak a szolgáltatást igénybe vevők. A térítési díjat helyi rendeletben határozzák meg az önkormányzatok, ezért eltérhetnek akár a szomszédos településeken is.
– A településeknek nyújtott kiegészítő támogatások múlt pénteken megjelent listája azt jelzi, hogy a kormány érzékeli az önkormányzatoknál összegyűlt bajokat, de biztos, hogy a megítélt pénz mindenhol kevés lesz a növekvő kiadások fedezésére – fogalmazott a Népszavának a hajdúsági Polgár vezetője, Tóth József. A polgármester szerint gúzsba köti az önkormányzatokat, hogy a nyersanyag- és energiaárak, valamint a konyhákon dolgozók bérének emelkedése ellenére nem növelhetik meg a szociális étkezés térítési díjait, ahogy nem emelhetik az ingatlanjaik bérleti díjait sem, miközben a magasabb jövedelemmel rendelkező, tapasztalt munkatársaik azt várják, hogy az ő bérük is növekedjen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének ütemében.
Az összeget nagyon kevésnek tartja minden megkérdezett, köztük Tóth János is. A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Göd jegyzője a rendelet szövegét sem tartja egyértelműnek jogász szemmel, de – mint mondja – ez megszokott a központi jogi anyagoknál. A hatezer forintos kiegészítésről pedig lehangoltan csak annyit jegyzett meg: nem lettünk tőle boldogabbak.
Egy átlagos településen, ahol a szociális étkeztetést csak a hétköznapokon szervezi meg az önkormányzat, azzal lehet számolni, hogy 254 alkalommal kapnak ebédet az ellátást igénylők. Mivel a múlt pénteken megjelent kormányrendelet éves szinten 6 ezer forintos többlettámogatást ad a településeknek, az állami segítség majdnem 24 forintos emelkedésével kell számolni az év hátralévő munkanapjainak mindegyikén. Az összehasonlítás kedvéért megnéztük: egy élelmiszer üzletlánc 99 forintért árul egy darab pogácsát, egy másik 119 forintért.
Ennél is jobban érzékelteti azonban a segítség mértékét, hogy Katona Tamás szocialista közgazdász számításai szerint éves szinten a kormány lépése a hat kiválasztott élelmiszer árának befagyasztásról, mindössze 0,1-0,2 százalékot javít az inflációs adatokon, miközben az élelmiszerárak decemberben 8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
