„Totális dezinformáció!” - jelentette ki Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor újságírók hétfőn arról az amerikai állításról kérdezték, miszerint a Kreml provokációt készít elő Kelet-Ukrajnában. A hírszerzési forrásokra hivatkozó feltételezések a múlt héten jelentek meg és Antony Blinken külügyminiszter is utalt rá, hogy Oroszország incidensek okozásával vagy provokációval próbálhatja majd igazolni a háborút. Nem enyhíti a feszültséget, hogy egy februárban tartandó közös hadgyakorlatra hivatkozva orosz csapatok érkeznek Belaruszba. Ukrán katonai szakértők attól tartanak, hogy háború esetén az oroszok északról próbálhatják meg bevenni Kijevet. Az ideges moszkvai hangulatot példázva Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov vasárnap arra panaszkodott a CNN-nek, hogy a NATO fegyverei és kiképzői révén „fokozatosan megszállja Ukrajnát”. Újra elővette, hogy annak idején „megígérték” Gorbacsovnak, a NATO egy tapodtat sem terjeszkedik keletre, ha beleegyezik a német egyesítésbe.
A nyugati verzió szerint ez a NATO-csapatok kelet-németországi telepítésére vonatkozott és be is tartják. Akárhogy is, a Kreml most erre hivatkozva kér írásos garanciát, ellenkező esetben pedig „megfelelő lépésekkel” fenyeget. Blinken azonban a francia kollégájával folytatott telefonbeszélgetése során megerősítette, hogy az Egyesült Államok azonnali és határozott választ adna, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az amerikai álláspont törvényhozási támogatását mutatja, hogy kétpárti szenátusi küldöttség utazott Kijevbe.
Hétfőn ugyancsak az ukrán fővárosban tárgyalt Annalena Baerbock. A német külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszország gazdasági, politikai és stratégiai téren is drága árat fizetne a konfliktus eszkalálásáért. Ugyanakkor hozzátette, hogy Berlin kész a komoly párbeszédre, mert a diplomácia az egyetlen lehetőség a mostani veszélyes helyzet megoldására. Baerbock kedden Moszkvában találkozik Szergej Lavrovval.
Németország kiberbiztonsági szakértőket is felajánlott, miután az elmúlt napokban előbb ukrán kormányzati oldalakat hekkelt meg egy Kijev szerint a belorusz titkosszolgálathoz köthető, de orosz kalózeszközöket használó csoport, majd a Microsoft közölte, hogy rosszindulatú, bár egyelőre inaktív programokat talált az ukrán infrastruktúrát szabályzó számítógépes rendszerekben. A NATO Brüsszelben hétfőn éppen az ukrán kommunikációs technológia fejlesztéséről írt alá memorandumot a kijevi kormánnyal. Eszerint szakértőket és biztonságos hírközlési, továbbá légtér-ellenőrzési rendszereket küld Ukrajnának. Ezek éppen azok a lépések, amelyeket Moszkva fenyegetésként él meg és amelyekre hivatkozva nyugati agressziót emleget.
Mások meg az oroszoktól tartanak. A semleges, de NATO-partner Svédország a napokban harckocsikat és egyéb erősítést küldött Götland szigetére, ahonnan ellenőrizni lehet a Balti-tenger hajóforgalmát. A biztonsági szolgálatok pedig azt vizsgálják, milyen drónok repültek át a múlt héten három svéd atomerőmű fölött.
Hétfőn visszatért Varsóból Kijevbe Petro Porosenko volt elnök, akit több száz híve fogadott a repülőtéren. Innen viszont a bíróságra kellett mennie, mert hazaárulással vádolják, miután 2014-15-ben a szakadár donyecki terület bányáiból vásárolt szenet az ukrán erőművek számára. Az ügyészség egymilliárd hrivnyás (11 milliárd forintos) óvadékot javasolt.
