Senki sem érezheti győztesnek magát a vasárnapi, az alkotmány módosításáról szóló szerbiai népszavazás után. A Köztársasági Választási Bizottság eredményei szerint 60 százalék voksolt az alaptörvény módosítására, ez azonban csak látszólagos siker Aleksandar Vucic államfő számára, mivel a részvételi arány mindössze 30 százalék körüli volt.
Vucicot nem csak a részvétel aggaszthatja, hanem az is, hogy Belgrádban elutasították az alkotmánymódosítást, s a főváros egyes régióiban a nem szavazatok aránya kétharmadhoz közelített. Szintén az elutasítók kerültek többségbe a Vajdaság székhelyén, Újvidéken, valamint a nyugat-szerbiai iparvárosban, Uzicében. Több független megfigyelő csalásokról is beszámolt a referendum kapcsán.
A kormány szerint az uniós csatlakozás szempontjából fontos referendum megtartása valójában Vucic Brüsszel és Moszkva közötti hintapolitikájának része, s ez jellemző külpolitikájára is. Látszólag az EU felé halad, de közben gesztusokat tesz Oroszországnak és Kínának. Ugyanakkor, amint azt a Milorad Dodikkal, a boszniai államelnökség szerb tagjával folytatott múlt pénteki megbeszélései is igazolják: neki is kínos lehet a magyar kormány balkáni politikája, s az, hogy a budapesti kabinet a szeparatista Dodikot támogatja. Tehát Orbán Viktor kormányfő nem Vucic balkáni politikáját segíti ezzel, hanem amint korábban is megírtuk, Vlagyimir Putyinét. S bármilyen sajátosan hangzik is: Belgrád az EU érdekeinek jobban megfelelő irányvonalat képvisel a szerb entitással is rendelkező Boszniában, mint Magyarország.
Vucic ugyan a Dodikkal folytatott megbeszélésein ismét ostorozta az Egyesült Államok legutóbbi, a boszniai Szerb Köztársaság korruptnak tartott intézményeivel szembeni büntetőintézkedéseit, de megkérte, vagy inkább utasította Dodikot arra, hagyjon fel a boszniai intézményrendszer bojkottjával.
Feltűnő volt a megbeszéléseken az is, hogy a szerb államfő többször is kihangsúlyozta: Dodik a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, tehát azt emelte ki, hogy vendége elsődlegesen Bosznia és nem a Szerb Köztársaság képviselője.
Hogy Vucicnak kezd elege lenni Dodik szecesszionista politikájából, az is jelezte: ő maga nem jelent meg a boszniai Szerb Köztársaság 30. évfordulójának megünneplésén, amit a boszniai elnökség szerb tagja egyfajta nacionalista katonai parádévá változtatott, kiváltva nem csak a bosnyák és horvát politikusok haragját, hanem a nemzetközi közösségét is.
A boszniai Szerb Köztársaság, Dodik keménykedései miatt pénzszűkében van, mivel a nemzetközi szervezetek elzárták a pénzcsapot. Egy ezzel kapcsolatos újabb tény is bizonyítja, hogy Orbán és Vucic nem ugyanazon érdekek szerint lép fel Bosznia-Hercegovinában. Míg ugyanis a magyar miniszterelnök különösebb feltételt nem támasztott a Dodikéknak folyósított 100 millió eurós hitel felhasználásához, Vucic a kilátásba helyezett hitel folyósítását lényegében a boszniai intézményrendszerhez való visszatéréshez kötötte. Dodik ennek hatására már azt sem zárta ki, hogy februárban összeül a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje, hogy visszavonja a december 10-én hozott szecesszionista rendelkezéseit.
A szerbiai elemzőket nem lepte meg Vucic fellépése. Dusan Janjic, az Etnikai Kapcsolatok Fóruma nevű szervezet munkatársa a szarajevói Oslobodjenje lapnak elmondta, Vucic ezzel időt nyert az áprilisi választásokig, „majd meglátjuk, mi lesz ezután” – tette hozzá. Ezt követően döntheti el, tesz-e lépéseket Dodik elmozdítására. Milan Antunijevic, az Igman Initiative társelnöke szerint Vucic fellépését a priboji események motiválták. A szerbiai városban nemrégiben egy ünnepségen szerb rendőrök fasiszta, soviniszta dalokat énekelték és a srebrenicai népirtást dicsőítették. Vucic emiatt el is utazott a városba és a rendőrök kemény megbüntetését helyezte kilátásba. „Aki fenyegetőzik, annak az állammal kell elszámolnia” – hangoztatta a szerb elnök.
Milan Antonijevic ezzel kapcsolatban az Oslobodjenjének így fogalmazott: „Nem vagyok Vucic nagy híve, de elismerően kell szólnom arról, amit Pribojban tett és amit Dodiknak mondott. Számomra úgy tűnik, ezek olyan politikus érett kijelentései, aki megértette, hogy a béke és a stabilitás kulcsfontosságú a régióban, mert mindezekkel azt üzente: a régió békéje a legfontosabb.” Antonijevic úgy vélte, Vucic Dodiknak címzett intését nem a nemzetközi közösség nyomása provokálta ki, hanem ennyire felbőszítette a boszniai elnökség szerb tagjának viselkedése.
Sonja Biserko, a belgrádi Helsinki Emberi Jogi Bizottság elnöke szerint Vucic fellépése mögött gazdasági okokat kell keresni. Ha ugyanis Dodik folytatja szecesszionista politikáját, végképp nem számíthat külföldi támogatásra, s minden anyagi teher Belgrádot sújtaná.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa a Twitteren közölte: beszélt Vucicsal a boszniai Szerb Köztársaság képviselőinek Bosznia-Hercegovina intézményeibe való visszatéréséről, az elhangzott üzenet tükrözi az EU álláspontját. Egyes vélekedések szerint Várhelyi korábbi lépései nem feltétlenül azt tükrözik, hogy Bosznia integrációjáért lépne fel, amiért múlt héten 30 EP-képviselő arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, indítson vizsgálatot ez ügyben.
