Április 3-án mindenkinek arra a kérdésre kell majd válaszolnia, hogy „Kelet vagy Nyugat?”. A választás ugyanis referendum is lesz az ország európai uniós tagságáról – jelentette ki Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Egységben Magyarországért szövetség külpolitikai programjáról tartott csütörtöki pódiumvitán. A nemzeti identitás Eörsi Mátyás (DK) szerint is kulcskérdés lesz, míg Barabás Richárd (Párbeszéd) úgy vélte, a választóknak azt kell eldönteniük, hogy „Orbán Viktorral vagy nélküle”.
A Civitas Intézet által rendezett és számos külföldi diplomata által hallgatott vitán nem mutatkozott jelentős nézetkülönbség, bár Ungár Péter (LMP) megpróbált különvéleményt hangoztatni, például az EU és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelemről folyó tárgyalások kapcsán. Szerinte az egyezmény nem lehetne összeegyeztethető a globális felmelegedés kapcsán megfogalmazott, maximum 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedési céllal és nem lenne szabad beengedni Európába a génmódosított élelmiszereket. Eörsi Mátyás erre azt mondta, hogy bár a résztvevők közül senki sem dohányzik, most a „füstös szobákban” zajló egyeztetések ideje van. Harangozó Gábor (MSZP) látszólag mindkét álláspontot a magáévá téve azt mondta, hogy amúgy sem a szabadkereskedelmi egyezmények napjait éljük, fontosabb a klímaváltozás megállítása. Cseh Katalin (Momentum) mosolyogva jegyezte meg, hogy Ungár szereti kidomborítani a különbségeket, ám ezek valójában nem olyan nagyok.
A Kész Zoltán által moderált beszélgetést Simonyi András volt washingtoni nagykövetnek az amerikai-magyar kapcsolatokról tartott rövid expozéja vezette be. A jelenleg is az amerikai fővárosban élő egykori diplomata szerint az Egyesült Államok éppen saját önmeghatározásával van elfoglalva, ami nem szép látvány, de a végén vissza fogja szerezni az őt méltán megillető vezető szerepet. „Azt szeretném, ha Magyarországot Amerikában megint Norvégiával, Dániával, Hollandiával vagy Belgiummal, sőt, a náluk is nagyobb országokkal említenék közös mondatban” – mondta Simonyi, aki szerint az amerikai elemzőket is meglepte, hogy a magyar ellenzék ilyen széles körű összefogásra volt képes. Mint fogalmazott, az ellenzék egysége jelzi, hogy él még a magyar demokrácia, s az ország a Nyugathoz tartozik.
Az Orbán-kormány külpolitikájával szemben a legkeményebb bírálat Eörsi Mátyás szájából hangzott el, aki a kazahsztáni történések kapcsán arról beszélt, hogy 1956-ban egyetlen nyugati vezető sem akadt, aki helyeselte volna a Szovjetunió magyarországi „rendteremtését”. Szégyen, hogy az orosz beavatkozás kapcsán ezt most Szijjártó Péter megtette, a jelenlegi magyar külpolitika erkölcstelen, s az ellenkező irányba kell visszafordítani - hangoztatta. Szerinte az úgynevezett „keleti nyitás” elképzelése nem volt rossz, de gazdasági értelemben sikertelen maradt. Legalábbis az ország szempontjából, mert amúgy egyik lényege éppen a lopás, amit megkönnyítenek a nyugatiaknál kevésbé transzparens keleti tranzakciók.
Cseh Katalin kilátásba helyezte, hogy a szövetség győzelme esetén felülvizsgálja magyar-kínai kapcsolatokat. Leállítja a Belgrád-Budapest vasúti projektet és a Fudan egyetem budapesti nagyberuházását, s bár tiszteletben fogja tartani Kína gazdasági súlyát, szorgalmazni fogja az EU egyelőre hiányzó Kína-stratégiájának kialakítását. A maga részéről pedig tekintetbe fogja venni az emberi jogi szempontokat, az ujgurok, Hongkong vagy Tajvan sorsát.
