A fedélzeti kamerák, térfigyelők no meg az okostelefonok révén egyre több olyan közlekedési szabályszegésről, sőt bűncselekményről szerez tudomást a nagyközönség - és szerencsére a rendőrség is -, amelyek eddig nehezen nyomon követhetőek, bizonyíthatók voltak. A legnagyobb port az autópályán szembe haladó járművek és a büntetőfékezések verik fel. Legutóbb múlt héten szombaton okozott balesetsorozatot az M1–M7 közös bevezetőjén egy szürke kisfurgon, amely - mint az a Közútkezelő kamerájának felvételén jól látható - először kivág egy jármű mögül, majd gyorsan bevág elé és állóra fékez, így a mögötte lévő autósoknak is meg kell állni. Többeknek sikerült, de az egyik autós hiába fékez és próbálja elkerülni az ütközést, több autónak és az elválasztó betonfalnak is nekicsapódik. De ide tartozik a celeb Berki Krisztián ügye is, aki tavaly júliusban elsőfokon 2 év börtönt kapott 4 évre felfüggesztve egy 2018-as büntetőfékezésért. A vádirat szerint több KRESZ-szabály megszegése után előzött meg egy BKK-buszt, majd ok nélkül álló helyzetre fékezett le előtte. Az a vészfékezés ellenére sem tudta elkerülni az ütközést; a buszban 2,5, a személygépkocsiban 14 millió forintos kár keletkezett.
Mint ebből is látható, a büntetőfékezés nem afféle bocsánatos bűn, jogi szempontból közúti veszélyeztetésnek minősül, amivel a Büntető Törvénykönyv is foglalkozik. Ha a fékezés szándékos volt, és a sofőrnek csak az volt a célja, hogy a mögötte haladó számára balesetveszélyes helyzetet teremtsen, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósulhat meg. Nem szükséges, hogy baleset történjen, elég, ha a büntetőfékezéssel a sofőr közvetlenül veszélyezteti mások testi épségét. Ha valaki közúti veszélyeztetéssel gyanúsítható, annak elveszik a jogosítványát – akár már a helyszínen is –, és csak különös méltánylást érdemlő esetben kaphatja vissza. És még akkor is 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, ha nem történt sérülés. Súlyos testi sérülés esetén 1-5 évig, maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség okozása miatt 2-től 8 évig terjedő börtön szabható ki. Ha a közúti veszélyeztetés miatt haláleset történik, 5-től 10 évig terjed a büntetés, míg ennek mértéke 5-15 évre súlyosbodik, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegbalesetet okoz valaki.
A büntetőfékezés akkor történik, ha valaki valamilyen általa szabálytalannak gondolt, vagy ténylegesen annak számító közlekedési cselekedetet úgy akar megtorolni az elkövetőn, hogy elé vág és hirtelen, forgalmi ok nélkül, indokolatlanul lefékez. Hogy ennek mi a pszichológiája, milyen személyiségekre jellemző, az szinte minden esetben különbözhet. Pető Attila közlekedési szakértő - Kreszprofesszor - lapunk megkeresésére elmondta: a büntetőfékezés - enyhébb esetben bevágás és indokolatlanul lassan való haladás a büntetni kívánt járművezető előtt - egyfajta leckéztetés. Az illető ilyen módon próbálja tudtára adni - például annak, akire lassú vezetése miatt neheztel -, hogy milyen is az, ha cammognak előtte. A gyakori, jellemző autópályán történő esetek közé tartozik, hogy a kamiont előző autó mögött jövő, aki száguldozni szeretne, nem tud előzni, mert nincs több sáv; de ha már tud, bevág és leckéztet. Hasonló helyzet lehet az országúton, amikor a viszonylag lassan, 70-80-nal haladót "oktatják" - de ezek az esetek városban ritkábbak.
A leckéztető magatartás egyébként a közlekedésben számos más esetben is megfigyelhető, nem a büntetőfékezés az egyetlen megnyilvánulási formája: ilyen például, ha a jobbkéz felől érkező autó rádudál az előtte elhaladóra, pedig annak még bőven nem kellene megállnia.
