Áder János kitűzte a parlamenti választás és a népszavazás időpontját, a magyarok április 3-án döntik el, hogy adnak-e kormányfői megbízást újabb négy évre megbízást Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök – aki sikerrel számolta fel a fékeket és ellensúlyok rendszerét és ihletet adott más populistáknak – ekkora kihívással még nem nézett szembe az utóbbi 12 évben, hiszen az ellenzék összefogott ellene.
A legtöbb előrejelzés csekély előnyt mutat ki a Fidesznek, ez jelentheti azt, hogy a párt elveszíti kétharmados többségét, aminek révén idáig akár az Alaptörvényt is módosíthatta az ellenzéki erők beleegyezése nélkül. Az Európai Unió válaszul vizsgálatokat kezdeményezett a demokratikus normák lebontása miatt és a korrupciós aggályok miatt több milliárd eurónyi támogatást tart vissza. Ellenzéki miniszterelnök-jelöltként Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy visszacsinálja az intézkedéseket, amelyeket a miniszterelnök hozott hatalma bebiztosítására, ideértve, hogy átírta az alkotmányt, saját híveivel rakta tele a közintézményeket és olyan jogszabályokat hozott, amelyek megnehezítik a kulcspozíciók birtokosainak eltávolítását.
Orbán Viktor ugyanakkor kitart az eddigi irányvonal mellett, amely megrontotta a viszonyt az Európai Unióüval. Ennek egyik példája volt, amikor szembement az Európai Bíróság ítéletével a menedékkérők eljárás nélkül elrendelt kitoloncolása ügyében, vagy amikor törvényt fogadtatott el, éspedig arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a kiskorúakat az úgynevezett melegpropagandától.
Magyarország már megint kilóg a sorból, ezúttal azzal, hogy az európai külpolitikának ellentmondva segítséget ajánlott fel Kazahsztánnak. Merthogy Szijjártó Péter szerint a közép-ázsiai országban az alkotmányos rendet próbálták meg megbuktatni.
A portál emlékeztet arra, hogy a hét végén Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja aggodalmát fejezte ki a békés tüntetők ellen bevetett erőszak miatt. Felszólította a kazah vezetést, hogy tartsa tiszteletben, amit vállalt, és ne sértse meg az emberi, illetve alapvető szabadságjogokat. Különösen a gyülekezés, a szólás és a sajtó szabadságát.
Ugyanakkor a V4-en belüli ellentétekre utal, hogy a cseh külügyminiszter azt közölte: nem számíthat szolidaritásra egy olyan elnök, aki civilek ellen ad ki tűzparancsot. Csehország inkább a kazah néppel van.
Heves bírálatot váltott ki odahaza a cseh parlament új elnökasszonya, mert azt mondta, hogy a magyaroknak követniük kellene a cseh példát és választásokon kellene megbuktatniuk Orbán Viktort. Markéta Pekarová Adamová reményét fejezte ki, hogy a magyar szavazópolgárok is ezt a megoldást választják. Ez fontos Csehország számára is - tette hozzá.
Az állásfoglalás azért kavart vihart, mert sokan úgy vélik, nem lehet ilyen módon beavatkozni egy másik uniós állam életébe. Milos Zeman elnök szóvivője azt mondta, hogy egyszerű cseh polgárként bocsánatot kér Orbántól, míg több cseh ellenzéki politikus a házelnök lemondását követelte.
A következő félévben egyébként Prága lesz az EU soros elnöke, éppen akkor, amikor a szervezet felelősségre akarja vonni Magyarországot és Lengyelországot a demokrácia leépítéséért. Az új cseh vezetés jelezte, hogy kifarol Budapest és Varsó mögül a jogállamról folyó konfliktusban.
Az Európai Bizottság a megadott határidő lejárta előtt az utolsó pillanatban kapta meg a választ, hogy Lengyelország mit kíván tenni, miután az Európai Bíróság felszólította, hogy számolja fel az igazságszolgáltatás féken tartására hivatott fegyelmi kamarát. Ám mivel a levél lengyelül íródott, Brüsszelben még nem tudják, mit tartalmaz. Mindenesetre Varsó egyszer már visszautasította, hogy eleget tegyen az ítéletnek, így az Európai Bizottság napi egymillió eurós bírságot szabott ki rá. A lengyel kormánynak hétfő éjfélig kellett közölnie, hogy kötélnek áll-e vagy fizetnek.
Bennfentes források szerint ha a PiS makacskodik, akkor kap egy számlát, és az abban szereplő összeget 45 napon belül át kell utalnia az Uniónak.
A NATO egyik korábbi főparancsnoka mindössze 20 százalékra teszi annak a valószínűségét, hogy Oroszország mélyen benyomul Ukrajnába. A legfőbb törekvés az orosz elnök számára az, hogy hogy az ország keleti részén építsen ki hadállásokat, mert ily módon a szárazföldön elérhetné a megszállt Krímet. Stavridis tengernagy úgy ítéli meg: Putyinnak több célja is van az invázió lebegtetésével: odahaza erősnek és határozottnak kíván látszani, igyekszik megosztani az USÁ-t és NATO-t, amely nem ért egyet az orosz fenyegetésre adandó válasz ügyében, próbálja lenyűgözni a szövetségeseket, elsősorban a kínai államfőt, és azon van, hogy Ukrajna ne csatlakozzon az észak-atlanti katonai szervezethez, hanem az orosz befolyási övezethet tartozzon. Egyben azt szeretné, ha a Biden-kormányzat gyengének és határozatlannak tűnne a félidős törvényhozási választások előtt.
A tét hatalmas. Moszkva próbálkozhat a klasszikus villámháborúval, ahogy azt Grúziában csinálta. Majdnem 200 ezer katonát kellene mozgósítani hozzá, bevetné a légierőt, a tüzérséget és a hadiflottát. Egyben kíbertámadásokat hajtana végre, hogy megbénítsa az ukrán védelmi rendszert, a kommunikációt, de lehet, hogy még az áramellátást is. Ám a Dnyepernél alighanem megállna, hogy felmérje a helyzetet, azaz eldöntse: megy tovább Kijevig és ott új kormányt segít hatalomra, mielőtt visszarendelné az egységeket, közben pedig figyelné, miként reagál a Nyugat. Ez a legkockázatosabb opció, de ez fizetődne ki számára a leginkább. De nem várható, hogy emellett dönt.
A tábornok 40 százalékra becsüli annak az eshetőségét, hogy a Kreml nem hagyományos eszközökkel, számítógépek segítségével leállítana mindent, a gáztovábbító állomásokat, a repülésirányítást, de még a pénzkiadó automatákat is. A Donyeck-medencéből „kis zöld emberkék” segítségével mindenütt támadásokat rendelne el. Autóba rejtett bombák robbannának, vezetőket gyilkolnának meg. A közösségi média tele volna cikkekkel a kijevi kormány lejáratására, a társadalom bizalmának megrendítésére. Ily módon fel tudná sorakoztatni maga mellett az orosz közvéleményt, ám megspórolná a teljes invázió költségeit.
Végül 40 százalékos az esély, hogy Putyin tárgyalások útján reméli elérni céljait, sőt, lehet, hogy hajlandó engedni jelenlegi követeléseiből. Ahhoz viszont előreláthatólag ragaszkodik, hogy az oroszul beszélő Délkelet autonómiát kapjon és Kijev ne vonja kétségbe a Krím megszállását. Továbbá, hogy Grúziával együtt ne csatlakozzon a NATO-hoz. Csak sajnos, a megegyezés útjában áll a nagyfokú ellenségesség, így az elkövetkező években a válság várhatóan többször is közel kerül majd a nyílt viszályhoz.
Panaszkodnak a csütörtökön kezdődő Európa-bajnokság előtt a francia férfi kézilabda- válogatott tagjai, mert bár ők vigyáznak, nehogy elkapják a koronavírust, a szegedi szállodájukban sokan egyáltalán nem tartják be a biztonsági előírásokat. A legnevesebb játékos, Nikola Karabatic például azt mondta, meg vannak döbbenve, mert a többi vendég egyáltalán nem hord maszkot. Márpedig az étteremben együtt eszik mindenki.
A kapus, Vincent Gérard arról beszélt, hogy a felkészülés során Egyiptomban és Tokióban kemény feltételeket tapasztaltak, ehhez képest Magyarországon sokként érte őket, hogy az emberek nem takarják el az orrukat és a szájukat. Vagyis nagy a különbség ahhoz képest, amit az európai szövetség előírt ezen a téren. Illetve az látszik, hogy az EHF nem kíván mindenütt érvényt szerezni a normáknak és a helyszínen nem veszik annyira komolyan a rendelkezéseket.
Az irányító Kentin Mahé, aki Veszprémben játszik, úgy nyilatkozott, hogy ő sztoikus nyugalommal figyeli a fejleményeket, mert már hozzászokott ahhoz, hogy a magyar kormány a szomszéd országokéihoz képest csak később tesz meg bizonyos lépéseket. Csak azt nem tudja, miért.
Az egyedül jó hír, hogy a magyarországi mérkőzések telt ház előtt zajlanak majd. A társrendező szlovákoknál a jegyek 25 százaléka kelt el elővételben, mert a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások értelmében csak negyed házzal lehet meccset rendezni. Vincent Gérard megjegyzése szerint a telt ház egyfelől jó, másfelől viszont nem lehet megjósolni, milyen egészségi árat kell majd fizetni azért, hogy zsúfolásig tele lesznek a lelátók.
