A frissen egyesült ellenzék a magyarországi választásokon legyőzi Orbán pártját, a Fideszt - legalábbis a külső választási megfigyelők szerint. De Orbán ennek ellenére, Donald Trump volt amerikai elnök kottáját követve, bejelenti, hogy ő nyert. Majd annyiban túl is szárnyalja Trumpot, hogy ő tényleg hatalomban is marad. Ez nagy utcai tüntetéseket fog kiváltani idehaza, és válságot robbant ki Magyarország és az EU között – ezt jósolja a 444.hu tudósítása szerint a European Council On Foreign Relations nevű uniós külpolitikai intézet. Az elemzőközpont eddig elég pontos mérésekkel – jóslatokkal? - hívta fel magára a figyelmet. Márpedig ez hitelességet kölcsönöz neki: hihetőnek tűnik, amit Magyarországgal kapcsolatban megállapít. A mostani hazai közvélemény-kutatások egyelőre kiegyenlített erőviszonyokról számolnak be, vagy inkább a Fidesz győzelmét valószínűsítik, de ne feledjük: a kampány igazában csak most kezdődik.
Fogadjuk el tehát, hogy az uniós elemzés ezúttal is pontos, és az ellenzék képes fordítani, megnyerni a választásokat. A tényleges fordulat azonban éppen az lenne, ha szemben Trumppal, aki ugyan győztesnek hirdette ki magát, de nem tudott hatalomban maradni, Orbán nem adná át az ország vezetését.
Reális ez? Reális az a jövendölés, hogy tüntetések lesznek a választások után? Nem légből kapott ez a jóslat, sokan megírták már: van, lehet ilyen veszély. De csakis akkor, ha az ellenzék nyer. A fentebbi variáció ugyan ellenzéki győzelemről beszél, de Orbán változatlan hatalmáról. Hogy ez miként valósulhat meg egy európai uniós országban, arra nem tér ki az intézmény prognózisa, de lássuk be, nem teljesen alaptalan a feltételezés. Hétfői számunkban Friss Róbert írt arról ezeken a hasábokon, hogy Pokol Béla alkotmánybíró szerint „az eddigi alkotmányos rend ellen szövetkezőkkel szemben” fel kell lépni. És nem ő az első a sorban, a jobboldal e tárgyban megszólaló képviselői következesen alkotmányos puccsról, polgári forradalmat kiváltó elképzelésekről beszélnek. Lehet persze, hogy mindez csak ijesztgetés, a választók befolyásolásának kísérlete; azt remélik, hogy a békétlenség ígérete, az esetleges zavargásoktól való félelem óvatossá teszi a szavazókat, és inkább a változatlanság mellett teszik le a voksukat. Lehet, könnyen lehet, hogy így van, de csak azért lehet így, mert az emberek jó része nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz B-közepe hatalmas ribilliót csap az utcákon, és nem fogadja el a választási eredményeket. Ehhez nem pusztán az előbb említett kemény maggal rendelkezik a kormánypárt – Békemenet, plusz Fradi ultrák –, hanem elegendő olyan intézménnyel, amely nem feltétlenül lesz hajlandó a hatalomváltásra, a köztársasági elnöktől az alkotmánybírókon keresztül a költségvetési tanácsig. Orbán nem passzióból bontotta le a demokratikus struktúrát, az is célja volt ezzel, hogy ne lehessen őt megbuktatni.
Egyetlen igazi orvosság segíthet: ahogy Kis János is írta, legyőzni őt, de nagyon.