Miközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az állami intézményekben a koronavírus elleni védőoltást elutasító pedagógusok – akiket január 3-ától fizetetlen kényszerszabadságra küldtek – távozása miatti tanárhiány csak a “baloldal és szövetségeseinek hergelése”, addig számos iskolában komoly problémát okozhat akár egyetlen tanerő kiesése is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta, az Emmi által közölt adatok ráadásul hiányosak, nem adnak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből.
A szaktárca tájékoztatása szerint a köznevelésben dolgozó mintegy 78 ezer pedagógus 94 százaléka vette fel a védőoltást, 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van, 1 százalékuk van betegállományban, és csak 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek. Vagyis az Emmi adatai alapján “mindössze” 780 pedagógust kényszerszabadságoltak. Gosztonyi Gábor ugyanakkor rámutatott, az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó mintegy 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra.
Lapunk érdeklődött az ITM-nél, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A PSZ alelnöke szerint arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is, miután sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt nekik is Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, hiába tartozik a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá. Mindemellett Gosztonyi Gábor arra is felhívta a figyelmet: számos, az oltást elutasító pedagógus már novemberben, decemberben önként távozott az intézményekből, nem várták meg, amíg fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Az Emmitől próbáltuk megtudni, az említett időszakban mennyi tanár mondott fel a kötelező oltás miatt, de tájékoztatást ebben az esetben sem kaptunk.
Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy nincs egységes szabályozás arra, dolgozhatnak-e azok a pedagógusok, akik még a mentesítési kérelmük elbírálására várnak. Gosztonyi Gábor szerint a PSZ-hez több jelzés érkezett arról, hogy egyes iskolában oltatlanul is taníthatnak, ha már beadták a kérelmüket, de vannak olyan intézmények is, ahova nem engedik be őket. Ezt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja is megerősítette lapunknak. Elmondta azt is, hogy akik január 3-a után adtak be mentesítési kérelmet, azokat elutasítják, holott sem a vonatkozó rendeletben, sem a miniszteri levélben nem volt megszabva határidő.
A PDSZ felmérést is végzett arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kieső tanárok pótlását. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis “szétosztják” a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni.
Vannak olyan iskolák is, ahova tanárszakos egyetemistákat próbálnak toborozni. Például a Balassagyarmati Tankerületi Központ egyedi “lehetőségként” adott közre hirdetést olyan negyedéves hallgatóknak, akik “szeretnék valós iskolai környezetben kipróbálni magukat” és nem félnek a kihívásoktól. Hozzátették, hogy a jelentkező diákoknak diplomázás után is biztos állásuk lesz az adott intézményben vagy a tankerület más iskolájában. A PDSZ szerint ez azt is jelzi, hogy nem ideiglenes problémáról van szó. Ugyanakkor rámutattak, hogy a diáktoborzás is jogellenes, törvény szerint ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
