A sündisznók már jóval azelőtt hordozzák az MRSA szuperbaktérium egy formáját, hogy elkezdték volna használni az antibiotikumokat a gyógyászatban, vagy az álattenyésztésben. Tudósok erre bizonyítékot találtak, amiről tanulmányt jelentettek meg a Nature-ban, amit ScienceDaily ismertetett.
A sünök bőrén ugyanis megtalálható egy baktérium és egy gomba is, amelyeket folyamatos harc köt össze egymással: a gombák egy antibiotikumot választanak ki, amely ellen a baktériumok védelmet fejlesztettek ki, így Staphylococcus aureusszá, MRSA-vá váltak. Ez olyan baktériumtörzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra, többek között a meticillinre is rezisztens. A sünök 60 százaléka hordozza a baktérium egy fajtáját, a mecC MRSA-t, ami a 200 MRSA fertőzés közül, amit az emberek megkaphatnak, az egyiket okozza.
A tudósok szerint az a természetes folyamat, amelynek során a baktériumok ellenállóvá váltak nagyjából 200 éve ment végbe. A kutatásban Cambridge-i Egyetem, a Wellcome Sanger Institute, a dán Serum Statens Institut és a brit Királyi Botanikus Kert vett részt, utóbbi határozta meg a baktérium genetikai történetét. Először Dániában és Svédországban, majd Európában máshol is és Új-Zélandon vizsgáltak sünökből vett mintákat, mindegyikben magas volt az MRSA-szint. ,,A szekvenálás révén egészen az első megjelenésükig visszakövettük azokat a géneket, amelyek a mecC MRSA-baktériumoknak az antibiotikum-rezisztenciát biztosítják, és úgy találtuk, az valamikor a XIX. században történhetett. Vagyis azt állítjuk, nem a penicillin az, ami az MRSA-k felemelkedését elindította, ez természetes folyamat” - mondta Ewan Harrison, a Wellcome Sanger Institute és a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. (A penicillint a Penicillium penészgombákból nyerik.)
Az MRSA-k tehát a sünök bőrén fejlődtek ki és a háziállatokra és az emberekre közvetlen kontaktus által kerültek át. Minthogy szinte minden ma használt antibiotikum természetes forrásokból származik, feltehető, hogy már az ellenállás is létezik ellenük. Bármelyik antibiotikumot túl lehet használni az embereknél és a tenyészállatoknál is, így csak idő kérdése, mikor alakulnak ki az ellenálló törzsek ellenük. ,,Nagyon nagy a vadon élő állatoknak a baktériumokat hordozó közössége, ahol rezisztens törzsek is kialakulhatnak, innen már csak egy lépés, hogy a tenyésztett állatokra és az emberre kerüljenek” - magyarázta Mark Holmes, szintén az egyetem állatorvos-kutatója. Holmes korábban már kimutatta a mecC MRSA-t tejtermelő tehenekben és emberekben, de akkor még azt hitték, az tehenekben alakult ki az antibiotikumok hatására.
Az emberekben az MRSA-k az 1960-as években jelentek meg, és nagyon nehéz a harc ellenük, a WHO az egyik legnagyobb, az egészségünket fenyegető veszélyt látja bennük. Az MRSA csak Európában évente több mint 170 ezer súlyos bakteriális fertőzést okoz. Ugyanakkor a sünöktől nem kell félnünk, a rajtuk található mecC MRSA csak nagyon ritkán fertőz meg embereket, noha már kétszáz éve létezik.
