Jelentősen elmaradt az 5 százalékos elemzői várakozásoktól a KSH által mért tavaly novemberi kiskereskedelmi adat. A forgalom ugyanis csupán 3,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Sőt, meglepetésre októberhez képest még egy minimális, 0,2 százalékos zsugorodást is „összehozott” az ágazat, márpedig havi alapú csökkenésre utoljára több mint fél ével ezelőtt volt példa. A háttérben a korábbi jelentősebb Black Friday-akciók elmaradása, a november elején megugró üzemanyagár, és a hónap második felében újra erőre kapó járvány állhat.
A vártnál gyengébb kiskereskedelmi adat egyik oka, hogy a benzinkutak forgalma az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal esett vissza. Ez meglepő, mert októberben is jelentősen drágult az üzemanyag, de akkor az nem gyakorolt ilyen drasztikus hatást, ráadásul novemberben jóval alacsonyabb szinten maximalizálta a kormány az árakat – magyarázta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az élelmiszerboltok forgalmának havi növekedése nagyjából megfelel az elmúlt fél év átlagának. A nem élelmiszer-kiskereskedelem havi 0,3 százalékos növekedése ugyanakkor negatív meglepetésnek számít. A gyengébb október után arra lehetett számítani, hogy a háztartások a novemberi leárazásokra várnak. A korábbi hatalmas akciók elmaradása, a magas infláció azonban a vártnál jóval kisebb novemberi forgalmat generált – fogalmazott Virovácz Péter. Megjegyezte: a tavalyi magas bázishoz viszonyítva a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma például 7,4 százalékkal esett vissza.
Éves összevetésben az élelmiszerüzletekben 2,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9, a benzinkutakon 6,2 százalékos volt a növekedés – utóbbit az egy évvel korábbi alacsony bázis is segítette -, a kiskereskedelmi forgalom azonban még nem érte el a járvány előtti szintet – mutatott rá Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A fogyasztás bővülését ugyanakkor a továbbiakban dinamizálhatja az erőteljes bérnövekedés, és a kormányzati támogatások. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint tavaly 3,4 százalék körül nőhetett a kiskereskedelmi forgalom, az idén - a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőrök féléves bónusza együttesével 1200 milliárd forint elkölthető többletjövedelem révén – 11 százalék feletti növekedésre számít.
Az élelmiszerboltok forgalmát némiképp fellendítheti az is, hogy február 1-jétől május 31-ig már SZÉP-kártyával is lehet majd fizetni a hideg élelemért. Az eredetileg a munkavállalók pihenését, rekreációját ösztönző, béren kívüli juttatások átcsatornázása az élelmiszervásárlásba gyakorlatilag az elismerése annak, hogy az elszabaduló infláció miatt egyre kevesebb élelmet lehet az alapfizetésekből a bevásárlókosarakba pakolni. Az országgyűlési választást megelőző 4 hónapban ezért egyfajta hangulatjavító intézkedésként a SZÉP-kártya bármely zsebéből lehet majd fizetni az élelmiszerboltokban. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be egy nappal karácsony előtt. Az ötlet a vendéglátósok és a szállásadók körében nem aratott osztatlan sikert, hiszen korábban az ágazat talpraállását segítette, hogy a különböző alszámlákról – vendéglátás, szálláshely, szabadidő – bármely célra lehetett költeni. Most ezeket a pénzeket elszipkázhatják a turizmus-vendéglátásból az élelmiszerüzletek. Márpedig a mintegy 2 millió SZÉP-kártyán becslések szerint mintegy 300 milliárd forint halmozódott fel.
Korántsem biztos persze, hogy február 1-jén bármely élelmiszerboltba besétálva fizethet majd a vásárló SZÉP-kártyával, ahhoz ugyanis a kereskedőnek be is kell kötnie a szükséges technikát, szerződnie kell a kártyakibocsátókkal, ráadásul tetemes jutalékot is kell fizetnie. A Portfolio összegzése szerint a kereskedők minden egyes tranzakció után a vásárlás értékének 3,6 százalékát, minimum 12 forintot fizetnek a SZÉP-kártya elfogadásáért - a kártyakibocsátók 0,3 százalékot fizetnek a terminál üzemeltetőjének, 1,8 százalékot a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak, 1,5 százalékot megtartanak, és a maradékot utalják csak át a kereskedőnek -, miközben a sima bankkártya díja a nagy forgalmú kereskedők esetében 0,5 százalék vagy az alatti.
A másik oldalról viszont versenyhátrányt jelent, ha egy üzletben nem lehet SZÉP-kártyával fizetni, hiszen emiatt a vásárlók átpártolhatnak oda, ahol tudnak így költeni. A portálnak nyilatkozó Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára mindenesetre biztos abban, hogy a kereskedőknek is vonzó lehetőség lesz a SZÉP-kártya elfogadás, a vásárlók pedig nagyon várják a lehetőséget.
A nagyobb élelmiszerláncok közül kettő már biztosan készül is rá, hogy februártól elfogadja a SZÉP-kártyát – derül ki a 24.hu körképéből. A Lidl és az Aldi még vizsgálja a lehetőséget, a Spar és a CBA kicsit konkrétabb választ adott. A Sparnál tavaly október óta 208 olyan áruházban elfogadják az OTP SZÉP-kártyát, ahol van melegétel és grillpult – persze még csak az ott vásárolt ételek kifizetéséhez. Az üzletlánc célja, hogy a teljes hálózatra kiterjessze a fizetőeszközt. A CBA-nál úgy fogalmaztak: jónak látják a lehetőséget és élni kívánnak vele. Franchise láncként a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások önállóan döntenek, de arra számítanak, széles körű lesz az elfogadás a hálózatban.
