;

évforduló;USA;Capitolium;erőszakos cselekmények;

- Kísért a tavalyi erőszak - holnap lesz egy éve a Capitolium ostroma

Minden szem Bidenre és Merrick Garland igazságügyi miniszterre szegeződik. A képviselőházi bizottság Trumpra vadászik, aki lemondta évfordulós sajtótájékoztatóját.

Vannak izgalmasabb hírek is, mint egy évforduló – például egy Washingtonba tartó szenátor huszonhat órát ült az autópályán behavazott kocsijában egyetlen naranccsal és pár korty üdítővel vagy említhetnénk a napi egymillió (!) koronavírus-fertőzöttet – de az amerikai törvényhozás tavaly januári ostroma még messze nem történelem. Nem könnyű megemészteni, hogy az önmagát a demokrácia letéteményesének tartó országban többé-kevésbé nyílt puccskísérletre került sor, másrészt el kellene érni, hogy ilyesmi máskor ne fordulhasson elő. Mindezt a „félidős” választási évben, amikor a Demokrata Párt már csak taktikai okokból is napirenden akarja tartani a republikánusoknak kínos témát, utóbbiak ellenben lapoznának, mintha mi sem történt volna.

A csütörtöki évforduló előestéjén, magyar idő szerint késő este az igazságügyi miniszter mond beszédet tárcája dolgozói előtt. Merrick Garland a demokrácia védelmében tett és még teendő lépésekről, illetve az eddigi felelősségre vonásokról ad tájékoztatást. Múlt heti adatok szerint több mint 725 embert tartóztattak le a Capitolium ostromával összefüggésben. A Politico összesítése szerint az eddig lezáródott ügyekben feltűnően kevés a letöltendő szabadságvesztés, az átlagos börtönbüntetés is csupán 45 nap, a legsúlyosabb ítélet 63 hónap volt. Az ügyészek óvatosan bánnak a vádakkal, mostanáig kerülték a hazai terrorcselekményben való részvétel említését és sokakat pusztán az épületbe való behatolás miatt vontak felelősségre. Viszont több, az erőszakos eseményekben aktív vagy irányító szerepet játszó személy esetében még mindig nyomoznak és nem kizárt, hogy velük keményebben fognak fellépni. Három, az összecsapásokban megsérült rendőr közvetlenül Donald Trumpot perelte be kártérítésért, mert szerintük bizonyítható módon ő küldte rohamra híveit.

Az amerikai sajtóban vita folyik arról, hogy valódi, szervezett puccskísérletről volt-e szó vagy csupán egy politikai demonstráció fajult el. Jogászok többnyire azon a véleményen vannak, hogy bár a puccs szó szűken véve feltételezi a hivatalos fegyveres erők részvételét, tágabb értelemben ide tartozik minden, az alkotmányos rend felborítására, a demokratikus választások eredményének megváltoztatásra tett kísérlet.

Ezt, illetve Trump és szűkebb környezetének tudatos szerepét látszik megerősíteni a képviselőház kétpárti eseti bizottsága által eddig nyilvánosságra hozott bizonyítékok sora. Ezek szerint a Fehér Házban már az elnökválasztás másnapján azzal foglalkoztak, hogyan lehetne megfordítani az eredményt és a lázas szervezkedés egészen január 6-ig folytatódott. Születtek javaslatok a szövetségi igazságügyi minisztérium beavatkozására, sőt, arra is, hogy a hadsereg foglalja le a szavazólapokat és a levélben vagy előre leadott voksok kizárásával hirdessenek új eredményt. Trumpot az akadályozta meg a nyílt fellépésben, hogy lemondással fenyegette meg az igazságügyi tárca komplett vezetése. Arra is fény derült, hogy a szálak a volt elnök kabinetfőnöke, Mark Meadows kezében futottak össze. Ő, ahogyan Mike Pence volt alelnök és több más, az eseményekben főszerepet játszó személy eddig elutasította a tanúskodást.

A bizottság most már arra koncentrál, hogy milyen felelősség terheli a történtekért Trumpot, aki tévén nézte az eseményeket és három órán keresztül egy szóval sem próbálta csitítani a már-már alkalmi bitófát ácsoló tömeget. Bár a Trump elleni második, a január 6-i események nyomán lefolytatott alkotmányos elmozdítási eljárás (impeachment) sem kapta meg a szükséges szenátusi többséget, a bizottság anyagai alapján a törvényhozás megpróbálhatja eltiltani a volt elnököt a 2024-es választáson való indulástól. Ez most kevéssé tűnik valószínűnek, de az biztos, hogy a nyilvános meghallgatások végig fogják kísérni az idei választási kampányt. A bizottság már két republikánus képviselőt is felkért az önkéntes megjelenésre – ha kötelező idézést is küldenének nekik, az az első ilyen eset lenne az amerikai történelemben.

Csütörtökön délután a Capitoliumnál közös imádságot tartanak, Joe Biden elnök pedig tévébeszédet intéz az amerikaiakhoz. Donald Trump sajtótájékoztatót tervezett, de ezt környezete tanácsára lemondta. Jóakarói attól tartanak, hogy minden mondata rontana amúgy is veszélyes jogi helyzetén.

Az egyik régióban a mentőszolgálat azt kérte a szívroham gyanújával betelefonálóktól, hogy oldják meg maguknak a kórházba szállítást.