Nem a stabilitás jele, ha egy országban a hatalomnak bizonygatnia kell, hogy nem fog megbukni. Qasym-Zhomart Toqaev kazah elnök (az ország most tér át a latin betűkre) előbb közleményt adott ki, amelyben békességre és a rendbontás befejezésére szólított föl, majd a negyedik napja tartó tüntetések hatására „elfogadta” a kormány lemondását. Azonban egyelőre sem ez, sem a gumibot, sem a cseppfolyós autógáz (LPG) régi árának visszaállítása nem használt. A korábbi fővárosban, Almatiban a tömeg betört a kormányzó Nur Otan párt székházába és felgyújtotta az épületet, akárcsak a polgármesteri hivatalt és az ügyészséget. Összecsapások voltak más városokban is, de Aktobában például a rendőrség bejelentette, hogy nem nyit tüzet az emberekre, Pavlodarban pedig egyes hírek szerint a rendőrök átálltak a tüntetők oldalára. A rendfenntartók másutt könnygázt, villanógránátokat és gumilövedékeket vetettek be, csak Almatiban több száz embert vettek őrizetbe. A hivatalos adatok szerint szerda reggelig 95 rendőr szenvedett sérüléseket.
Almatiban, a mostani fővárosban, Nur-Sultanban és a nyugati Mangistau tartományban kéthetes rendkívüli állapotot hirdettek. A szervezkedést nehezítendő országszerte lekapcsolták az internetet, elérhetetlenné tették a független honlapokat és a mobiltelefonos üzenőprogramokat. A demonstrációkról tudósító újságírók közül többeket előállítottak, emiatt az amerikai Szabad Európa vezetése hivatalosan tiltakozott.
Az emberek az első követeléseken gyorsan túllépve szerdán már „az Öreg”, azaz Nursultan Nazarbaev exelnök távozását sürgették. A köztársaságot még a szovjet idők óta irányító, most 81 esztendős volt államfő 2019-ben átadta a formális hatalmat az általa kiválasztott Toqaevnek, ám mint ahogyan azt Sz. Bíró Zoltán történész, a térség szakértője a Népszavának elmondta, továbbra is az ő kezében futottak össze a szálak. Egészen szerdáig volt a legfőbb döntéshozó szerv, a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke – ezt a tisztséget most a tüntetőknek tett engedményként Toqaev vette át. Az elnök napok óta kerüli Nazarbaev nevének említését és az a tüntetések kezdete óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Kazah külügyi források szerint kész elhagyni az országot. Egyelőre azonban még tagja az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmányos Tanácsnak és ő az Elbaszi, azaz „a Nép feje” is. (Szerdán délutánra elérhetetlenné vált az elbasy.kz hivatalos honlap.) Nazarbaev eddig érinthetetlen és megkerülhetetlen volt – amire szüksége is lenne, ha családja meg akarja tartani elképesztő vagyonát: a kőolaj és földgáz exportjából beérkező pénzeket megcsapolva például 785 millió dollár értékű európai és amerikai ingatlanportfóliót szereztek.
A zavargások akkor robbantak ki, amikor a kormány felszabadította az autógáz árát és az emberek meglátták, hogy az eddigi literenként 50 tenge (mintegy 37 forint) kétszeresét kell fizetniük (a magyarországi ár most 322 forint/l). Az energiahordozókban gazdag Kazahsztán a posztszovjet térség második legnagyobb, a nemzeti összterméket tekintve Ukrajnát is megelőző gazdasága. Az országba nagyon jelentős külföldi befektetések érkeztek, ám az infláció mostanra elérte a 9 százalékot, ami feldühítette a lakosságot. Nyugati szakértők most azt mondják, hogy a látszólagos stabilitás leple alatt a nagyobb városokban egy ideje már érlelődött a fiatalabb, az interneten tájékozódó és demokráciát követelő nemzedék elégedetlensége.
Kazahsztán mindeddig Oroszország egyik legszilárdabb és legfontosabb szövetségese volt, s Moszkva a TASZSZ jelentése szerint „szoros figyelemmel” követi az eseményeket. Mint Sz. Bíró Zoltán elmondta lapunknak, az Ukrajna körüli válság közepette Vlagyimir Putyinnak különösen rosszkor jön, hogy Oroszország keleti határain is feszültség keletkezett.
