;

vérteszt;csalás;Elizabeth Holmes;

- A vérteszt bukása

Bűnösnek találták Elizabeth Holmes-t, a Szilikon-völgy csalóját, aki azzal hitegette a befektetőket, olyan tesztelő berendezést fog gyártani, amely betegségek százait lesz képes megállapítani egy csepp vérből.

Elizabeth Holmes-t a 15 hetes tárgyalássorozat eredményeképp 20 év börtönre is ítélhetik, és 250 ezer dollár kártérítésre, miután 11 vádpontból nyolc esetben találták bűnösnek. Holmest egyelőre nem vették még őrizetbe, az ítélethirdetés időpontját még nem erősítették meg, és a jövő héten újabb meghallgatást terveznek. 

Az akkor 19 éves Holmes még 2003-ban alapított Theranos néven céget Palo Altóban, a Szilícium-völgyben - ahol a Stanford központi kampusza is van -, majd több mint 700 millió dollárt gyűjtött befektetőktől azt állítva, az általuk kifejlesztett kismérteű, laboratóriumi elhelyezést nem igénylő, akár a páciensek által is használható berendezések néhány csepp vérből betegségek százait képesek diagnosztizálni gyorsan és egyszerűen. Hazugságainak, túlzásainak köszönhetően 2013-ban, 2014-ben a cég 10 milliárd dollárt ért, Holmes lett a legfiatalabb milliárdos, és valódi tudományos elismerést is kapott. A krach 2015-ben ütött be, amikor John Ioannidis és Eleftherios Diamandis kutatóorvos-professzorok valamint John Carreyrou, a Wall Street Journal újságírója megkérdőjelezték a Theranos technológiájának kivitelezhetőségét. A befektetők, paciensek, egészségügyi intézmények, és államok igazságügyminiszterei által kezdeményezett vizsgálatok sora következett, amelynek eredményeképp a céget 2018 szeptemberében felszámolták, Holmes-t csalással és összesküvéssel vádolták meg.

A nő még a Stanford Egyetem hallgatójaként kezdte el kidolgozni ötletét, egy vértesztelő berendezést, de 2003-ban kibukott, ekkor alapította a vállalatot a terápia és a diagnózis szavak összetételéből elnevezve. 2015-ben az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal is elfogadta az ujjból vett vérminta alapján  herpeszvírust tesztelő eszközét. Már ekkoriban több tudós rámutatott a cég kutatásainak hiányosságaira, például hogy nincs ellenőrzött, megjelent tudományos közleményük, és hogy az eredményeikről kiadott jelentések túlzók. Diamandis csoportjának egy tagja egy tudományos közleményben már 2014-ben azt állította, a Theranos módszereiben semmi, vagy csak nagyon kevés forradalmian új dolog van. 

A befektetési csalások nem ritkák. Az, hogy a Theranos-sorozat ilyen sikeres lehetett, annak köszönhető, hogy a vértesztek valóban használhatók egészségügyi állapotok megállapítására. A rendszeres vérvizsgálat a legjobb módszer az általános egészségi állapot felmérésére is: megállapítható hogyan működnek belső szerveink; cukorbetegség, vérszegénység, HIV, rák, koronaér betegségek mutathatók ki általa, sőt a szívbetegségek már előre is jelezhetők vérteszttel, de az is megállalapítható így, hatásos-e egy adott gyógykezelés. Aligha lehet itt felsorolni, milyen sok esetben jelent komoly segítséget az orovsoknak a diagnosztizálásban.

A Theranos ,,eredményei” azért tűntek többek számára már a kezdetektől gyanúsnak, mert ahogy azt Elizabteh Holmes 2014-ben a The Verge magazinnak állította: ,,képesek vagyunk egy mikromintán vizsgálatokat lefolytatni, a hagyományos módszerekkel szemben, ahol minden teszthez külön kell vért levenni egy üvegcsőbe”. Természetesen folyamatosan folynak kísérletek a vizsgálatokhoz szükséges minták csökkentésére, a tesztet végző mikrochipek fejlesztésére, az egész folyamat miniatürizálására, ezek esetében azonban minden módszert külön kell vizsgálni, ami hosszadalmas, részletekbe menő folyamat. Továbbá létezik már olyan berendezés is, amely több vizsgálatot tud lefolytatni egyszerre, de ez nem túl kicsi, nagyjából akkora, mint egy minihűtőszekrény. Ez több tucat tesztet tud futtatni egy időben. De a lehetőség, hogy egy szerkezet több száz tesztet tudjon végezni egyszerre, ráadásul egy csepp vérből, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. 

A fejlesztések még ma sem számolnak az éghajlatváltozás várható hatásaival, ami a későbbiekben hatalmas többletköltségekkel fenyeget.