Egy reprezentatívnak aligha mondható felmérés szerint az újévi fogadalmak toplistáját évtizedek óta az elveszíteni vágyott kilók vezetik. A NER azonban, néhány hónappal az idei választások előtt, igyekszik titokban lefogyni. Hiszen ősz óta nem tesz mást a kormány, mint hogy gondoskodó államként igyekszik bemutatni Magyarországot: ám hogy valójában mit cselekszenek, azt ezentúl nem fogják prezentálni.
Egy héttel ezelőtt a kormány hivatalosan is a nyilvánosság elé tárt a Magyar Közlönyben egy olyan rendeletet, amelyben lényegében azt közölte, hogy nem tesz eleget az egyik legfontosabb törvényi kötelezettségének. Az államháztartásról szóló hatályos jogszabály előírja ugyanis: "A kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét." Magyarul, világossá kell tenniük, hogy mekkora bevételre számítanak, mire mennyit szándékoznak költeni, s mindezt milyen költségvetési feltételek között teszik.
Orbánék Viktorék viszont most úgy döntöttek, hogy ehhez senkinek semmi köze nincs, ezért a jövőbeli elképzeléseikről ők csak azért sem adnak számot, pláne nem egyedi határozatban, amivel egy olyan törvénynek mutatnak fityiszt, amelyet 2011-ben ők maguk alkottak meg. S példátlan módon hálát adnak a gazdaságra már csak korlátozottan ható pandémiának, hogy a költségvetés jogon kívül helyezését erre hivatkozva megtehetik. Ez a ténykedésük azonban korántsem újkeletű, hiszen a mostani döntés egy 2021 nyár vége óta már eddig is szakmányban űzött gyakorlatot szentesít.
Mivel a brüsszeli támogatási összegek elakadtak a jogállamiság megsértése - különös tekintettel a gyermekvédelminek címkézett törvény, valamint a közbeszerzések elbírálása - miatt, Orbán Viktorék a fejükhöz kaphattak: alighanem belátták, hogy a kormányzati ciklus végéig a helyreállítási és ellenállóképességi alapból egyetlen eurocentre sem számíthatnak. Mivel ezzel a negatív forgatókönyvvel lényegében december elejéig nem számoltak, így két lehetőségük maradt: egyes beruházások leállítása és/vagy hitelfelvétel.
Gyors iramban 755 milliárd forinttal (korábban már 350 milliárddal) meg is vágták a kiadásokat, aminek a "finomhangolásával" a felismerés óta eltelt rövid idő alatt még nem sikerült végezniük. Ezt feltehetően a következő hetekben, hónapokban szándékoznak pótolni, és most már az is világos, hogy suttyomban. De nehogy véletlenül azt gondolja valaki, hogy a nyilvánvalóan felesleges fejlesztéseket dobják sutba, netán elhalasztják őket! Erről szó sincs. A soha véget nem érő gazdaság-újraindítás címén még találtak is 68 milliárd forintot, amelyet ha úgy hozza az élet (és ebben biztosak lehetünk), különböző címkék alatt mégiscsak eloszthatnak. A magyar csoda: egyesek még a megszorításokon is tudnak gazdagodni!