Idén február 1-vel megszűnnek a központi költségvetési szervek, illetve közfeladatot ellátó intézményeik és az áramszolgáltatók közötti, egyetemes szolgáltatási szerződések - derül ki a kormány múlt heti rendeletéből. Ezt követően tehát az állami szerveket piaci - jelen állás szerint a hatósági áraknál több mint kétszer drágább - áramvásárlásra kötelezik. A két ünnep közé időzített, a kabinet "rezsicsökkentési" szándékainak látszólag szögesen ellentmondó döntés előtt tapasztalataink szerint a szakértők is értetlenül álltak. Mint az - legalábbis a hangos Fidesz-propagandából - tudható, az elmúlt hónapok során a piaci energiaárak többszörösükre emelkedtek. (Igaz, az okokról szóló vitában Orbánék elsősorban Putyin felelősségéről igyekeznek elterelni a figyelmet, illetve következetesen összemossák az - uniós, egyszersmind hazai - tőzsdék, illetve a - kontinens-szerte változatosan szabályozott - lakossági árak kérdését.) Mindazonáltal tény, hogy a piaci tarifák a 2014 óta változatlan, hazai lakossági árak többszörösére ugrottak. Bár a lakosságon kívüli fogyasztók egy kisebb köre eddig is választhatott "kötött" tarifát, e díj az elmúlt évek során, fokozatosan a lakossági többszörösére kúszott. Így, mivel a tőzsde hosszú évekig még a lakossági díjat sem érte el, a jogosultak - a lakosságéhoz hasonló fogyasztású vállalkozások és a közintézmények - is inkább "piaci" szerződéseket kötöttek. A tőzsdék megugrása nyomán viszont, aki csak tehette, értelemszerűen igyekezett visszatérni a piaci árak felére-harmadára rúgó "hatósági" tarifához. E nyomást úgymond érzékelve az Orbán-kormány november végén 33 ezer kis- (valójában mikro-) vállalkozásnak is megnyitotta az alacsonyabb hatósági tarifák lehetőségét. A váltás ugyanakkor a már megkötött, a következő év egészére elköteleződést jelentő szerződések szigorú feltételei miatt legalábbis nehézkes. Így szakértők szerint az elvben jogosult cégek jó, ha negyede-ötöde lesz ténylegesen is képes a kedvezőbb egyetemes szolgáltatásra váltani.
A mostani intézkedés ugyanakkor szöges ellentétet mutat azzal a megmentői szereppel, amiben az Orbán-kormány hónapok óta, előszeretettel tetszeleg. A kabinet ugyanis február elsejével az összes közintézményt a jelenleginél legalább kétszer magasabb, piaci áramárak fizetésére kötelezte. (Ráadásul a szerződések központi megsemmisítésével - Orbán Viktor és Gulyás Gergely kisvállalkozások kapcsán tett megjegyzésére utalva - immár a "magánjogi viszonyokba" is belenyúltak.) Értékelések szerint a rendelkezés az összes állami szervre - így a közintézményeken kívül a központi fenntartású oktatási, gyógyászati, kulturális intézményekre is - kötelező. Igaz, az önkormányzati, illetve egyéb, egyházi, alapítványi épületek fenntartói a jelek szerint egyelőre megúszták. Szakértőink szerint az érintettek az országos energiafogyasztás körülbelül 6 százalékát képviselik. Ugyanakkor valószínűsítették, hogy a tavaly korán megkötött ez évi szerződéseknek köszönhetően többségük piaci áron vásárol. Mindazonáltal értelemszerűen a közintézmények is egyre nagyobb számban igyekeznének visszatérni az "egyetemes" tarifához. Ennek tilalma így egyértelműen rontja az állami szervek anyagi helyzetét. Igaz, az emelkedő villanyszámlájukat a központi költségvetés végül nyilvánvalóan állja. Számításunk szerint az intézkedés közvetlenül körülbelül húszámilliárddal rövidíti meg a közkasszát. Az így elszalasztott megtakarítást beleszámolva viszont a veszteség már több mint százmilliárdos.
Bár szakértőink az intézkedés mögött az állami energiaszolgáltató, az MVM anyagi helyzetének javítását sejtik, az valójában a Dunán- és Tiszántúl "egyetemes" ellátója, a német E.ON, sőt a többi, változatos hátterű piaci áramkereskedő érdekét is szolgálja.
