A kedden kigyulladt szentesi Dr. Papp László Városi Sportsportcsarnok oltását nehezítette, hogy a tető újra és újra lángra kapott, mert az azt borító napelemeket nem tudták eltávolítani. - A tűz keletkezési okát a katasztrófavédelem vizsgálja, azonban az már kijelenthető, hogy a tűz nem a napelemrendszer miatt keletkezett - nyilatkozta lapunknak Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. - A napelemek veszélye abban rejlik, hogy elektromos áramot termelnek, és az áram mindaddig jelen van, amíg a napelemet le nem kapcsolják, vagy le nem takarják. Mivel ez a technológia újnak számít, jellemzően újépítésű, korszerű anyagokból épült, tűzvédelmi szempontból biztonságos családi házak tetejére kerülnek ilyen rendszerek. Az ilyen esetek ritkák. Amíg évente átlagosan 7000 lakástűz keletkezik, addig nem egészen egy tucat olyan tűzhöz vonulnak tűzoltók, amely a napelemrendszerben, vagy annak környezetében keletkezett. Hasonlóan az összes elektromos eredetű lakástűzhöz, a napelemrendszer miatt keletkező tüzek is jellemzően kivitelezési hibákra vezethetők vissza.
Az elmúlt időszakban a katasztrófavédelem több gyakorlatot is tartott, amelyeken a tűzoltók a napelemrendszerekben keletkezett tüzek legkülönfélébb eljárásokkal történő oltását gyakorolták - tájékoztatta lapunkat a szóvivő.
Tavaly Ajkán égett egy idősotthon tetőzete, akkor - mint azt a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Csondor Henrietta elmondta - az épület napelem vezetékei égtek, és a tűz mintegy tíz négyzetméteres területen átterjedt a tetőszerkezetre. Az eset kapcsán a Nordinova Energy napelemekkel és elektromos fűtésekkel foglalkozó cég honlapján jelent meg egy elemzés. E szerint a napelemek önmagukban nem tűzveszélyesek, minthogy egy elektromos vezeték sem az. Azonban a szabályok és szabványok be nem tartása vezethet elektromos tűzesethez. A napelemek gyártásuk során sokkal magasabb hőterhelésnek vannak kitéve, mint a Nap melege akár a legforróbb nyáron, és a működési tartományuk is kellően széles terjedelmű: az egyik típus például mínusz 40 és plusz 85 fok között üzemképes, tehát a napra kitéve az öngyulladás esélye kizárható. Ha azonban egy napelemgyártó anyagspórolás miatt rövidebb csatlakozó vezetékkkel szereli fel az elemeket, akkor a kivitelező arra kényszerül, hogy toldást készítsen, ami egy új hibalehetőség.
De ha a napelemek önmagukban nem is felelősek adott esetben a pusztító lángokért, mi történik a rendszerrel tűz esetén? Az, hogy a panelek nehezítik a tűzoltók munkáját valós probléma. A Reuters már 2013-ban közölt cikket - egy New Jersey-i raktárépület égett le, a tűz 29 óráig tartott - arról, miért tekintik ellenségnek az amerikai tűzoltók a napelemeket. Először is azért, mert ha vannak is árnyékolói az elemeknek, még akkor is generálhat bennük és vezetékeikben áramot akár a legkisebb fény is, amit éppen a tűzoltók használnak. A vezetékeiket a tető megbontáskor a tűzoltók elvághatják, és ha azok fém részekhez érnek, az még a vágás helyétől messzebb is okozhat sérülést, áramütést. Másodszor, ha a tűzoltók hozzá tudnak férni a tetőhöz, és eltávolítani legalább részben, vagy lyukat vágni rá, az segítheti az égéskor keletkező gázok távozását az épületből, de a napelemek, illetve a tartószerkezeteik ezt akadályozhatják. Az AXA biztosító angolnyelvű honlapján az olvasható, hogy ma már maguk a panelek is rendkívűl erősek, hiszen, szélviharoknak, jégesőnek kell ellenállniuk, és olyan vékonyak, hogy a tűzoltók gyakran észre sem veszik őket. Továbbá a portaszító védőrétegük még száraz időben is rendkívül csúszóssá teszi a felületüket, ami szintén nem kedvez a tűzoltóknak. Baj lehet abból is, ha a tető és a panelek között felhalmozódnak a száraz levelek, egy kis szikra is elég, hogy a tűz ott is megjelenjen, ahol egyébként nem kellett volna számítani rá. Az elemek, illetve tartószerkezetük súlya önmagában nem jelenthet bajt, de a tűztől meggyengült tetőszerkezet beomolhat, maga alá temetve embereket, és az őket kereső tűzoltókat.
