Tavaly 13,9 százalékot tett ki a bruttó végső hazai energiafogyasztáson belül a megújulók aránya - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Ezzel Magyarország elérte az - EU által 2009-ben - 2020-ra kitűzött 13 százalékos megújulóarányt. A szakhatóság arra nem tér ki, hogy az akkori szociálliberális kabinet "önkéntesen" még 14,65 százalékot vállalt. Ezeket az értékeket különösebb feltűnés nélkül aztán az Orbán-kabinet is átvette. A 14,65 százalék megjelent a kormány 2012-es, első energiastratégiájában is. Ezután viszont a magasabb érték - talán nem függetlenül az emelkedés megtorpanásától - lassan kikopott a kormánykommunikációból. Igaz, az a tavaly Brüsszelbe küldött, uniós szabályok szerint kitöltött Nemzeti Energia- és Klímatervünkben még felbukkant, az ezzel egy időben közzétett energiastratégia-frissítésben viszont már nem leltünk utalást a 2020-as célokra. Ráadásul 2017 óta az érték nagy részét kitevő növényi megújulókat már nem az eladások, hanem a vélhető felhasználás alapján tartják számon, magyarán a lopott fát is beszámítják. A MEKH ezzel visszamenőleg is "javította" az értékeket, amelyek így jelentősen - 2013-ra már 16,2 százalékig - ugrottak. Ezután viszont 2018-ig a "bruttósított" mutató is csökkent, egész 12,5 százalékig. Igaz, eközben a vetítési alap, vagyis a teljes hazai energiafogyasztás többnyire bővült, amivel eszerint nem sikerült lépést tartani. Ebből következően viszont a mostani, kedvező emelkedéshez a teljes energiafogyasztás kis mértékű tavalyi csökkenése is hozzájárult. Ugyanakkor, elsősorban a folytatódó napelemforradalomnak köszönhetően, tavaly némiképp ténylegesen is nőtt a megújulóenergia-termelés. Egyébként kissé a teljes energia-előállítás is visszaesett. Bár a behozatal aránya is mérséklődött, az még mindig 56,2 százalék. A közlekedés felhasználása - főképp a járványhelyzet miatt - 12 százalékkal esett.
Magyarország 2030-as megújulórészarány-vállalásai szintén nem mutatnak túl rózsás képet. Eredeti, 20 százalékos ígéretünket Brüsszel unszolására nagylelkűen 21 százalékra emeltük, miközben az akkori, közös, 32 százalékos uniós célt az EU azóta már 40 százalékra emelte. Ehhez képest számos tagállam már 2020-ra 50 százalék körüli értéket teljesített.
