;

UNICEF Magyarország;Szlávik János;

- Albert Schweitzer és a Dél-pesti kórház

„Az egzotikum vonzott először. Én elsősorban trópusi földrajztudós akartam lenni, utazni és kutatni. A kedvenc tárgyam is a földrajz volt. Fiatalkoromban nagyon érdekelt az amerikai indiánok élete is, sokat foglalkoztam ezzel. Megismertem Albert Schweitzer munkásságát és úgy gondoltam én is Albert Schweitzer leszek.” - mesélte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa Mészáros Antóniának az UNICEF Magyarország podcast és videósorzatában, az Így lettemben. Szlávik János végül nem lett földrajztudós, habár az ilyen jellegű tudásának még ma is nagy hasznát veszi kedvenc szabadidős elfoglaltsága, a kvízek kitöltésekor.

A széria holnap megjelenő részében a koronavírus miatt ma már szinte mindenki számára ismerős főorvos visszaemlékszik gyermekkora meghatározó helyszíneire, felemlegeti azóta is kedvenc ételét, a paradicsomos babkonzervet, amit már kisiskolásként egyedül el tudott készíteni magának, de elmondja azt is,  mi vonzotta őt a trópusi betegségekben, miért ezt az utat választotta. Mesél családjáról, elárulja mi a kedvenc időtöltése, amiért édesanyja miatt rajong, de az is kiderül, hogy hat éves koráig miért csak szlovákul beszélt. „Hihetetlen önállóságra neveltek. Ehhez az is hozzájárult, hogy édesapám először buszsofőr, majd kamionsofőr volt és előfordult, hogy hetekig nem volt otthon. És édesanyám is gyakran olyan munkát végzett, hogy sokszor éjszaka nem volt otthon, így előfordult, hogy magamnak kellett főzni kisiskolásan.” Szlávik János a most felnövekvő generáció, vagyis a világ jövőjéről szóló kérdésre Szlávik János teljesen új, szakmai megközelítésből is beszél a jövővel kapcsolatos fenntartásairól. 

Harminc magyar szerző írásait gyűjti egybe a Magyar Hospice Alapítvány harminc éves jubileumára megjelent Most múlik című antológia. Hiánypótló olvasmány.