Elhagyta az ukrán határ térségét és visszatért a laktanyáiba több mint tízezer orosz katona, miután a hivatalos verzió szerint véget ért a hadgyakorlat, amelyben az elmúlt hónap során vettek részt. Még így is százezernél több katona és sok páncélos, illetve tüzérségi eszköz maradt a térségben, s a csapatkivonással párhuzamosan ukrán jelentések szerint orosz zsoldosok új csoportjai jelentek meg a szakadár donyecki és luganszki „népköztársaságokban”.
Ettől talán nem függetlenül, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter karácsony előtt azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy amerikai zsoldosok érkeztek Kelet-Ukrajnába, akik vegyi fegyvert készülnek bevetni az ottani harcokban. Az orosz külügyminisztérium tudni véli, hogy mintegy tízezer külföldi katona van Ukrajnában, köztük négyezer amerikai. Az amerikai sajtó ennél egy nagyságrenddel kevesebbről tud. A londoni Sunday Express értesülése szerint „száznál több” brit katonai tanácsadó van Ukrajnában, akiket azonban háború kitörése esetén azonnal evakuálnának. A cikk azt állítja, hogy a britek amerikai, kanadai és lengyel katonákkal együtt tanácsadói szerepet töltenek be és az ukrán erők kiképzésében segítenek.
Az ukrán katonai vezetés szerint egy általános háborúban nem tudnák feltartóztatni az orosz offenzívát, de nem is feltétlenül erre készülnek. Az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak elemzése után arra jutottak, hogy lakossági támogatás esetén a legerősebb megszálló hadsereget is lehetetlen feladat elé lehet állítani. Ennek megfelelően a Kijev környéki erdőkben gyors ütemben képeznek ki civil önkénteseket, akik készek lennének szembeszállni az oroszokkal. Fegyvert még nem adtak nekik, de a negyvenmilliós országban mintegy 1.3 millió engedéllyel tartott lőfegyvert tartanak nyilván.
A Levada Center független moszkvai közvélemény-kutató felmérése szerint a válaszadók fele a nyugati hatalmakat, további 16 százaléka Ukrajnát teszi felelőssé a háborús feszültségért. Csupán 3 százalék mondta, hogy a szakadárok és 4 százalék, hogy Oroszország miatt alakult ki háborús helyzet. A feszültséget fokozza, hogy péntekre virradóra valaki Molotov-koktélt dobott a lvovi orosz konzulátus kerítésére. Moszkva azonnal erőteljesen tiltakozott és terrorakciót emlegetett, míg Kijevben szkeptikusan viszonyultak a történtekhez, mivel a támadás időpontja és az alkalmazott gyújtóeszköz egyaránt arra utal, hogy az elkövető nem akart nagyobb kárt okozni.
Ugyanakkor érezhetően mozgásba lendült a nemzetközi diplomáciai gépezet. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 12-re összehívta az évek óta tetszhalottnak tűnő NATO-Oroszország tanács ülését. Berlini bejelentés szerint hamarosan magas szintű német-orosz egyeztetés is lesz, míg moszkvai jelzések szerint januárban a NATO mellett az Egyesült Államokkal fognak konzultálni az ukrajnai helyzetről. Bár nem szabtak határidőt, de szeretnének választ kapni az orosz külügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott követelésükre, miszerint írásos garanciát akarnak arra, hogy Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba és területére nem telepítenek támadó fegyverrendszereket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erről a múlt héten, amerikai szenátorokkal és képviselőkkel tartott videókonferenciáján azt mondta, hogy egyetlen külső ország sem mondhatja meg, milyen szervezethez csatlakozzon hazája. Sürgette az amerikaiakat, hogy a NATO mielőbb adjon meghívót Ukrajnának. Megszólalt az ügyben a régóta az Egyesült Államokban élő Andrej Kozirev volt orosz külügyminiszter is. Szerinte éppenséggel Oroszországnak kellene a NATO tagjává válnia, ha lehet, szervezetileg, ha nem, a lényeget tekintve, mint például Japán vagy Ausztrália. A fő az, hogy Moszkva valódi biztonsági garanciát kapjon Washingtontól.
